Iraki misszió – általános vita
Az Országgyűlés lefolytatta az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló határozati javaslat általános vitáját.
Iváncsik Imre, a honvédelmi tárca politikai államtitkára elmondta, hogy a 300 fős magyar kontingensnek rendfenntartó feladatok végzése, járőrözési tevékenység, objektumok, intézmények őrzés-védelme, különböző biztosítási feladatokban való részvétel, valamint víztisztító berendezések üzemeltetése tartozna a feladatai közé.
Várhatóan jövő hétfőn vitatja meg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága az iraki magyar részvételről szóló, a plenáris ülés által tárgyalt határozati javaslathoz érkezett módosító indítványokat.
A Keleti György (MSZP) bizottsági elnök által benyújtott módosító javaslat lényegében az ellenzékkel folytatott egyeztetés alapján dolgozná át az „iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról” címet viselő határozati javaslatot.
Az MDF az iraki misszióról
Az MDF képviselőcsoportja indítványozza, hogy a magyar kormány vállaljon intenzív és pozitív szerepet abban, hogy az iraki diktatórikus rendszer bukása utáni helyzet kezeléséről az európai országok meggyőző többsége jusson egyetértésre.
Erről Karsai Péter MDF-es országgyűlési képviselő beszélt. Az ellenzéki politikus, utalva az Országgyűlésben az iraki misszióról folyó vitára, hangsúlyozta: az MDF nem zárkózik el attól, hogy támogassa magyar békefenntartó alakulatok szerepvállalását Irakban, ám az az álláspontja, hogy a jelenlegi helyzetben, nemzetközi egyetértés nélkül nem szabad részt venni ilyen akcióban.
A közoktatási törvény módosítása
Kormánypárti képviselők a közoktatási törvény javasolt módosítása mellett érveltek az ellenzéki felszólalók pedig az előterjesztés visszavonását kérték a javaslat folytatódó általános vitájában.
Molnár József (MSZP) a jelenlegi rendszer hibájának rótta fel, hogy az növeli a különbségeket, illetve lehetővé teszi, hogy például a szakiskolákba hiányos ismeretekkel kerüljenek be a diákok. A kormánypárti képviselő emlékeztetett: stabilitást és nyugalmat ígértek, és mint jelezte, a változásokat fokozatosan fogják bevezetni.
Páncél Károly (Fidesz) az előző kormány oktatáspolitikájának elismerése mellett a közoktatási törvény módosításának visszavonására szólította fel a kormányt. Vélekedése szerint az előterjesztésben képviselt liberális oktatáspolitika már nyugaton is megbukott. Páncél Károly szerint nem nevezhető korrektnek, hogy a javaslat lényeges elemei – például a buktatás és a hét végi házi feladat tilalma – háttérben maradtak.
Felsőoktatási törvény – élénk vita
A felsőoktatási törvény módosításának általános vitájában élénk szópárbaj alakult ki a felvételi rendszer megváltoztatásáról. Révész Máriusz (Fidesz) kiemelte: pártja egyetért a kétszintű érettségi bevezetésével, s felvételiként való elfogadásával, hiszen ebben látják a diákok – a jelenlegi felvételiken megkövetelt többlettudás miatti – túlterheltségének megszűnését.
Kiemelte: azt kifogásolják, hogy az előterjesztés szerint a felsőoktatásba való belépést nem csak az emelt szintű, hanem a középszintű érettségi is biztosítaná. Indoklásként elmondta: míg az emelt szintű érettséginek országszerte egységes követelményei lesznek, addig a középszintű érettségi esetében ez nem megoldható.
Az integrációs és a külügyi bizottság támogatja Juhász Endre kinevezését
Az integrációs és a külügyi bizottság is egyhangúlag támogatja Juhász Endre uniós ügyek koordinálásáért felelős tárca nélküli miniszterré történő kinevezését.
Az intergrációs bizottság ülésén Juhász Endre – aki jelenleg Magyarország Európai Unióhoz akkreditált nagykövete – kiemelte, miniszterként a szoros értelemben vett koordináció lesz a fő feladata a minisztériumok és más kormányzati szervek között, ami az integráció teljességére kiterjed majd, kivéve az unió közös kül- és biztonságpolitikáját, valamint a külgazdaságot.
Juhász Endre a külügyi bizottság előtt hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az Európai Unióban Magyarország hatékony és koherens képviseletét.
Az emberi jogi bizottság támogatja Lévai Katalin kinevezését
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága 16 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Lévai Katalin kinevezését az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszteri posztra.
A miniszterjelölt elmondta: egyik legfontosabb feladta a tárcák közötti munka koordinálása lesz annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség szempontjait ágazati politikájukban hangsúlyosan megjelenítsék.
Napirend előtt: határolódjon el a kormány a drogliberalizáciért tüntetőktől
A születésszám csökkenéséről, a marihuána-fogyasztással kapcsolatos tüntetésről, valamint az uniós csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról szóltak a képviselők előtt.
Harrach Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: a statisztikai adatok szerint az év első két hónapjában 6 százalékkal csökkent a házasságkötések, és 2 százalékkal a születések száma, míg a halálozási mutatók romlottak az előző év azonos időszakához képest. Hangsúlyozta: a parlament feladata is, hogy a társadalom formálásával tegyen a negatív folyamatok ellen.
Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter elmondta: a kormány családbarát politikát képvisel, ezért számos olyan egészségvédelmi programot indított, amely a családokat erősíti. Példaként említette a gyermek-egészségügyi központot, amelyet még ebben az évben létrehoznak.
Pettkó András (MDF) arról beszélt: a marihuána-fogyasztás büntethetősége elleni tüntetés plakátjához az uniós zászlót használták fel, azon azonban a csillagok helyén vadkender szerepelt. A képviselő felszólította a kormányt, hogy ha a rendezvénytől nem is, de a hirdetésétől határolódjon el. Megismételte korábbi felvetésüket a Btk. módosítására, miszerint „az a nagykorú személy, aki a drogok liberalizációját nagy nyilvánosság előtt propagálja, veszélyezteti a kiskorúak erkölcsi fejlődését, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető”.
Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára jelezte: Európa számos országában megkülönböztetve kezelik a drogfogyasztókat és a terjesztőket. Hozzátette, a kábítószerrel élőket nem a börtön gyógyíthatja meg.
Hangsúlyozta: Magyarországon az alkotmány mindenkinek szólás- és gyülekezési jogot biztosít, ez nem korlátozható.
Informatikai bizottság: adatmentési ügy
Az adatmentési ügyben zárt ülésen tájékoztatta az informatikai és távközlési bizottság ellenőrzési albizottságát a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért és a kormányzati informatikáért felelős politikai államtitkára.
Az ügy előzménye, hogy a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt álló In-Forrás XXI. Kht. részt vett egy olyan kormányzati adatmentési projektben, amelynél nem volt tisztázott a megbízó kiléte. A projekt a megfelelő technikai háttér kiépítésére terjedt volna ki.
Simon Gábor, az albizottság szocialista tagja az ülést követően elmondta: a tájékoztatóból az derült ki, hogy a projekt valójában egy informatikai eszközbeszerzés volt, amelyet a társaság ügyvezető igazgatója, Tarjáni István saját hatáskörben rendelt el.
- A jövőben körültekintőbben kell eljárni az állami cégek alapító-okiratainak megalkotásánál és a megfelelő cégforma megválasztásakor is – mutatott rá a képviselő.
Alkotmányügyi bizottság – támadják a legfőbb ügyészt
Elfogadta a parlament alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége azt a jelentés-tervezetet, amely egy tavaly júniusi, leszavazott interpelláció kapcsán ismét a legfőbb ügyészt bíráló megjegyzéseket tartalmaz.
Keller László (MSZP) tavaly azt kérdezte egy interpellációban a legfőbb ügyésztől, hogy milyen következtetéseket von le a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. között létrejött törvénytelen szerződésekkel összefüggésben megtett intézkedésekről. Polt Péter válaszát a parlament akkor nem fogadta el. Az ezt követő bizottsági ülésről készült, összegző megállapításokat tartalmazó jelentéstervezet 14 pontban sorolja fel a kifogásokat a legfőbb ügyész válaszaival, illetve tevékenységével kapcsolatban.
A testület keddi ülésén Polt Péter – a 14 pontra egyenként reagálva – visszautasította az elmarasztaló észrevételeket és leszögezte: az ügyészség és a legfőbb ügyész alkotmányosan, törvényesen, szakszerűen járt el.
A mentelmi bizottság Simon Miklósról
A mentelmi bizottságban nem kapott többséget az az álláspont, amely azt javasolta volna parlamentnek, hogy függessze fel Simon Miklós (Fidesz) képviselő mentelmi jogát.
A zárt ülést követően Géczi József Alajos (MSZP) elmondta, hogy 5:5 arányban voksolt a testület a felfüggesztés és a mentelmi jog fenntartása mellett.
A testület elnökének tájékoztatása szerint Simon Miklós nyírbogáti polgármestert, fideszes országgyűlési képviselőt könnyű testi sértés vétsége miatt jelentették fel a helyi roma kisebbségi önkormányzat tagjai. A feljelentés szerint az önkormányzat tagjai a polgármesterrel, annak szobájában vitába keveredtek. Simon Miklós kitessékelte látogatóit, és – elmondásuk szerint – a hátul haladónak rácsapta a lábára az ajtót, aki sérülést szenvedett.
Géczi József Alajos jelezte, hogy Simon Miklós a testület előtt elmondta: nem volt szándékosság a dologban, és azért történt a baleset, mert az illető betette a lábát az ajtóba.
Olaszország
Súlyos bántalmazás ért egy zsidó származású férfit Olaszországban
