Megkezdődött a G7-ek pénzügyminisztereinek ülése

Pénteken 20 órakor megkezdődött a G7-ek pénzügyminisztereinek kétnapos ülése a franciaországi kaszinó városban, Deauville-ben, ahol a gazdaság élénkítésének a lehetőségeiről tárgyalnak a szakértők, miközben Nyugat-Európa és Japán recesszió közeli helyzetben van.

A francia városba érkezett John Snow amerikai pénzügyminiszter kijelentette: el akarja érni, hogy a többi fejlett ipari ország is tegyen konkrét lépéseket gazdaságuk élénkítése céljából. – Az Egyesült Államok intézkedéseket hozott, hogy megteremtse a gazdasági bővülés feltételeit, de elismerjük, hogy első negyedévi 1,6 százalékos GDP-növekedésünk még nem megfelelő – mondta Snow, aki hozzátette: megbeszélései során rá akar mutatni, hogy a partnerországok gazdasági növekedése sem megfelelő.

A G7-ek tagjai: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Németország és Japán. Eközben a vendéglátó francia pénzügyminiszter, Francis Mer azt mondta, hogy a francia GDP növekedés az első negyedévben 0,3 százalékos volt.

– Hivatalosan a jövő héten ismertetik a negyedéves adatot, ami kedvezőbb a német gazdaság mínusz 0,3 százalékához képest – tette hozzá Mer. A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a német hazai össztermék valóban csökkent, de a hivatalos adat szerint 0,2 százalékkal.

Az Egyesült Államok gazdasága idén eddig nagyobb mértékben nőtt, mint az eurózónában és Japában, ahol gyakorlatilag stagnálás tapasztalható.

Snow a fórum keretében több kétoldalú megbeszélést folytat, tárgyal német, brit, francia és japán kollégájával. A japán pénzügyminiszter, Masajuro Siokava arról számol majd be Snow-nak, hogy a gazdasági gyengülés üteme mérséklődik Japánban.

Épp pénteken hozták nyilvánosságra, hogy a japán gazdaság stagnált az első negyedévben – márciussal zárult pénzügyi év utolsó negyedében -, és 0,6 százalékkal visszaesett folyó áron. Az eredmény azt jelezte, hogy a defláció súlyosbodik Japánban. Az adat, elemzők számítása szerint, azt jelenti, hogy a márciussal zárult pénzügyi évben 1,6 százalékkal nőtt a japán GDP reálértékben. A kormány előrejelzése 0,9 százalékra szólt.

Ennek ellenére aggasztónak tartják, hogy központi eszközök már szinte nincsenek a gazdaság élénkítésére: a jegybank folytatja a zérókamat-politikát, és a kormány aligha jelentkezhet újabb pótköltségvetéssel, mivel az államadósság már most is a GDP 140 százaléka, a legnagyobb arányú a fejlett országok között.

Siokava nem számít arra, hogy a miniszteri fórumon szóba kerülne a valutaárfolyam kérdése, amit megerősített egy másik, név nélkül idézett illetékes is, aki úgy vélte, hogy a miniszterek elégedettek a jelenlegi euró/dollár árfolyammal. Pénteken közép-európai idő szerint 19.15-kor 1 euró 1,1536 dollárt ért. Az 1999 januári bevezetéskor az euró árfolyama 1,1747 dollár volt.

Ugyanakkor megfigyelők emlékeztettek: Mer szerdán aggodalmának adott hangot, hogy az euró drágulása kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre és sürgette az Európai Központi Bankok (EKB), hogy csökkentse irányadó kamatát.

Miközben az erős euró és jen megdrágítja a kivitelt az eurózónából és Japánból, a gyengébb dollár javítja az amerikai exportálók versenyképességét. Az EKB kamatcsökkentése gyengítené az euró erejét. Egy kanadai pénzügyminisztériumi forrás szerint valószínűleg nő a nyomás az EKB-ra, hogy hajtson végre kamatcsökkentést, de nem ezen a fórumon, hanem összességében.