Dunai kikötőt avattak Komáromban
Felavatták a Duna 57. közforgalmú személyhajó-kikötőjét szombaton Komáromban, a Monostori Erőd északi kapuja előtti partszakaszon. A mintegy 40 millió forintos beruházás a tárca, a Mahart Passnave Kft., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a városi önkormányzat, valamint az egykori katonai létesítményt kezelő és hasznosító Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht. közös összefogásának eredménye.
A kikötő hozzájárul a térség turisztikai és idegenforgalmi fejlődéséhez, és elősegíti azt is, hogy a két Komárom, azaz a Duna jobb partján lévő magyar és a bal oldalán fekvő egykori magyar város erődrendszerei mihamarabb a világörökség részévé váljanak. Az 1850 és 1871 között épült Monostori Erőd – amely Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye – katonai szerepe a szovjet csapatok távozásával szűnt meg és utána kezdődött meg helyreállítása és turisztikai célú hasznosítása.
Hallássérültek a felsőoktatásban
Az Oktatási Minisztérium szeretné elérni, hogy a fogyatékossággal élők közül minél többen vegyenek részt a felsőoktatásban. Jelenleg a fogyatékossággal élők aránya a hallgatók között alig több mint egy ezrelék. Erről Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára beszélt szombaton, a második alkalommal megrendezett Hallássérültek a felsőoktatásban című konferencián, Budapesten.
A politikus elmondta: a felsőoktatási intézményekben mintegy 400 fő fogyatékkal élő hallgató folytat tanulmányokat, akik közül 37 százalék mozgáskorlátozott, 13 százalék halláskárosodott, egyharmaduk látáskárosodott, és minden ötödiknek egyéb elváltozása van. Magyarországon a fogyatékkal élő hallgatók részvétele a felsőoktatásban az európai átlaghoz képest igen alacsony, remélhetőleg a közeljövőben ez az arány jelentősen javul.
Fidesz – a megszorító intézkedések hatása az agrárágazatban
Úgy tűnik, a földművelésügyi minisztériumnak fogalma sincs arról, honnan vonják el azt a 8,5 milliárd forintot, amelyet Medgyessy Péter csomagja vett el a tárcától – vélekedett a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője.
Glattfelder Béla elmondta, hogy pénteken írásbeli kérdést intézett a miniszterelnökhöz, amelyben egyebek között az iránt érdeklődik, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési előirányzatainak mely részét és milyen összegekkel kívánja a tárca csökkenteni. Megkérdezte továbbá, hogy jut-e elegendő pénz a megszorító intézkedések után a sertés- és tejágazat problémáinak orvoslására, az agrárszféra sikeres EU-csatlakozásához szükséges intézményfejlesztésre, a mezőgazdasági termelőket ért fagy- és aszálykárok megtérítésére, valamint a borexport, a gépvásárlás és a családi gazdaságok támogatására. Hozzátette: Medgyessy Péternek 15 nap áll rendelkezésére, hogy választ adjon ezekre a kérdésekre.
Trianon-megemlékezés Zebegényben
Harrach Péter szerint Trianon kapcsán nemcsak a megcsonkított Magyarországra emlékezünk, hanem arra a szellemi csonkításra és az ellene való felfegyverkezésre is, amely ma a magyar társadalomban folyik. Az Országgyűlés fideszes alelnöke Zebegényben, a Kálvária-hegyen lévő Trianon-emlékműnél mondott beszédet szombaton, a nemzeti ökumenikus zarándoklat alkalmából, több mint száz résztvevő előtt.
A 83 éve megkötött békeszerződés kapcsán Harrach Péter arra hívta fel a figyelmet: Trianon kérdéséhez csak egyenes gerinccel, emelt fővel, érett, megfontolt és hiteles nemzettudattal lehet hozzászólni. Hangoztatta: Trianon ügyét nem lehet „ökölrázással a szomszédaink felé, de ugyanúgy nem lehet ijedt, engedelmes főhajtással kifelé” kezelni.
Harrach Péter a jelen és a jövő kapcsán hangsúlyozta, hogy a sokszínű világban az egyének életét és a társadalmat irányító normáknak egységeseknek kell lenniük. – Az erkölcsi pluralizmusnak nincs helye a világunkban, még akkor sem, ha ezt sokan hirdetik – jelentette ki a politikus. Kiemelte, tudatában kell lennünk annak, hogy másfajta normákat nem lehet „az életbe bevezetni, mert akkor jönnek a drogfogyasztás pártolói, a valóságshow-k szereplői”.
Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JMM) alelnöke szerint az oktatás a legjobb példa arra, hogy még mindig nem néztünk szembe Trianonnal. Elmondta: a diákok az általános és középiskolákban megemlékeznek a magyar forradalmakról, a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól, Trianonról azonban nem. Úgy vélte: Trianon sokkal több áldozatot követelt és követel, mint a magyar holokauszt.
Nagy Ervin beszédében 1920. június 4., a trianoni békeszerződés megkötésének dátuma mellett kiemelte 2002. december 1-jét, amikor Medgyessy Péter Adrian Nastase román miniszterelnökkel Budapesten „pezsgővel koccintott a gyulafehérvári román nemzetgyűlés ünnepére”, ahol kimondták Erdély elcsatolását. A JMM alelnöke bírálta a kormányfőt, aki szerinte egy „pezsgőszerződés keretében biztosította Romániát és a többi szomszédos országot is, hogy nincs semmiféle törekvésünk a határon túli magyarokért”.
Kolozsvár – Orbán Viktor a kedvezménytörvényről
Sajnos, nem lesz szép a kedvezménytörvény módosításáról tartott országgyűlési vita – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a kolozsvári Szabadság című lap szombati számában megjelent nyilatkozatában. A volt miniszterelnök, aki pénteken Kolozsvárott részt vett a Sapientia magyar magánegyetem központi épületének hivatalos avatóünnepségén, elmondta, hogy rövid megbeszélést folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével is.
- Gyorsan átszaladtunk a státustörvényen, megnéztük, milyen módosítások várhatók, és hol nem értünk egyet – fogalmazott. A legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője leszögezte, most minden korábbinál kevesebb esélyt lát arra, hogy a kormánytöbbség jobb belátásra térjen. A Fidesz hiába próbálja, semmiképpen nem tudja megértetni annak a fontosságát, hogy ha van egy törvény, amelyben szerepel az egységes magyar nemzet kitétel, akkor azt már nem lehet onnan kihúzni.
- Ha már egyszer kimondtuk, hogy van egységes magyar nemzet, akkor csak azért, mert az Európai Unióból egy bürokrata ideírt nekünk, hogy nemzet, különösen egységes magyar nemzet márpedig nem létezik, nem tehetjük meg, hogy kihúzzuk a törvényből a minden döntésünk, cselekvésünk, jövőre vonatkozó tervünk fundamentumát adó mondatot – szögezte le.
A kolozsvári magyar lapnak nyilatkozott Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki kifejtette, hogy a törvény tervezett módosításának eredményeként elsősorban a határon túli támogatási rendszer sérülne.
- A státusirodák, a társadalmi szervezetek elismerésének szabályozása, és maga a magyarigazolvány határon túli szerepe csorbul látványosan. Ez leginkább abban ölt testet, hogy elválik egymástól a támogatási rendszer és a magyarigazolvány, tehát az is kaphat támogatást, aki nem rendelkezik igazolvánnyal, vagy adott esetben nem is magyar – mondta. Németh Zsolt leszögezte, hogy a törvény tervezett módosítása a Fidesz-MPSZ számára mindenképpen elfogadhatatlan. Nyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy ha a jelenlegi magyar kormánytöbbség megszavazza a kedvezménytörvény módosítását, „kormányra kerülésünk esetén az elsők között fogjuk azt visszaváltoztatni”.
Erdély – zarándokok százezrei Csíksomlyón
Több százezer ember vett részt a hagyományos pünkösdszombati zarándoklaton az erdélyi Csíksomlyón. A nyugati kereszténység egyik legkeletibb bástyájának tartott Mária-kegyhelyen 437. alkalommal tartottak fogadalmi búcsút annak emlékére, hogy a csíki katolikus székelység legyőzte a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadait.
A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a keresztaljaknak nevezett zarándokcsoportok. A tömeg innen a déli ünnepi szentmise helyszínére, a két Somlyó hegye közötti nyeregbe vonult. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták, üdvözölték. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai vitték. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek jelenlévő képviselői követték, majd a világi méltóságok.
Köszöntő beszédében Jakubinyi György, a Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus egyházmegye érseke a búcsún megjelent hívők sokaságát, az egyházi és világi méltóságokat zarándokként köszöntötte, egyedül Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét említette név szerint. – Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja – mondta Jakubinyi érsek.
Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és kötelességünk az evangélium tanítását megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni.
Az ünnepi szentmisét is Jakubinyi György érsek mutatta be. A koncelebráns Tamás József, az erdélyi főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke volt. Szentbeszédet P. Bartók Albert ferences szerzetes, hajdani csíksomlyói házfőnök mondott.
Az ünnepi szónok beszédében a magyarság hagyományos Mária-tiszteletéről beszélt, annak gyökereiről, alapjairól. Kiemelte Mária, Krisztus anyja áldozatos szeretetét fia iránt, példaként állítva napjaink lányai, asszonyai és – tágítva a kört – a nevelők elé, hangsúlyozva, hogy vállalni kell az életet. Nyomatékkal szólt arról, hogy a fiatalok határozott választ várnak az egyháztól az őket foglalkoztató kérdésekre.
Kitért arra, hogy „a magyar nemzethez tartozunk, ezt elmondhatjuk és megélhetjük, ebbe nem szólhat bele senki”. Kitartásra szólította fel a Moldvában élő csángó-magyarokat, arra, hogy követeljék nyelvi jogaikat. Felhívta a figyelmet a cigánykérdésre, hangsúlyozva, hogy saját értelmiségi rétegük kinevelésében kell segítségükre lenni, de közben tiszteletben kell tartani kulturális másságukat. A közélet szereplőihez intézett üzenettel zárta beszédét a szónok, felkérve őket, hogy párbeszéd útján hidalják át a társadalmat is megosztó ellentéteket.
- Akinek a lelkében gyűlölet van, az nem jár az Isten útján -hangsúlyozta. A szertartás közben eleredt zivatar dacára a több százezer zarándok áhítattal követte végig az ünnepi misét. A zarándokok között volt Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Orbán Viktor volt kormányfő, a Fidesz-MPSZ elnöke, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, valamint az erdélyi és a helyi magyar közélet számos szereplője.
Forrás: mtv.hu, MTI
tömegközlekedés
Úton az első új autóbusz Budapestre, ezen a vonalon találkozhatnak vele a fővárosiak
