Zarándokok százezrei fohászkodtak Csíksomlyón

Több százezer ember vett részt a hagyományos pünkösdszombati zarándoklaton az erdélyi Csíksomlyón. A nyugati kereszténység egyik legkeletibb bástyájának tartott Mária-kegyhelyen 437. alkalommal tartottak fogadalmi búcsút annak emlékére, hogy a csíki katolikus székelység legyőzte a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadait.

A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a keresztaljaknak nevezett zarándokcsoportok. A tömeg innen a déli ünnepi szentmise helyszínére, a két Somlyó hegye közötti nyeregbe vonult. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadták, üdvözölték.

A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai vitték. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek jelenlévő képviselői követték, majd a világi méltóságok. Köszöntő beszédében Jakubinyi György, a Szent István által alapított gyulafehérvári római katolikus egyházmegye érseke a búcsún megjelent hívők sokaságát, az egyházi és világi méltóságokat zarándokként köszöntötte, egyedül Tőkés Lászlót, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökét említette név szerint.

- Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja – mondta Jakubinyi érsek. Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és kötelességünk az evangélium tanítását megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. Az ünnepi szentmisét is Jakubinyi György érsek mutatta be. A koncelebráns Tamás József, az erdélyi főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke volt. Szentbeszédet P. Bartók Albert ferences szerzetes, hajdani csíksomlyói házfőnök mondott.

Az ünnepi szónok beszédében a magyarság hagyományos Mária-tiszteletéről beszélt, annak gyökereiről, alapjairól. Kiemelte Mária, Krisztus anyja áldozatos szeretetét fia iránt, példaként állítva napjaink lányai, asszonyai és – tágítva a kört – a nevelők elé, hangsúlyozva, hogy vállalni kell az életet. Nyomatékkal szólt arról, hogy a fiatalok határozott választ várnak az egyháztól az őket foglalkoztató kérdésekre.

Kitért arra, hogy „a magyar nemzethez tartozunk, ezt elmondhatjuk és megélhetjük, ebbe nem szólhat bele senki”. Kitartásra szólította fel a Moldvában élő csángó-magyarokat, arra, hogy követeljék nyelvi jogaikat. Felhívta a figyelmet a cigánykérdésre, hangsúlyozva, hogy saját értelmiségi rétegük kinevelésében kell segítségükre lenni, de közben tiszteletben kell tartani kulturális másságukat.

A közélet szereplőihez intézett üzenettel zárta beszédét a szónok, felkérve őket, hogy párbeszéd útján hidalják át a társadalmat is megosztó ellentéteket.
- Akinek a lelkében gyűlölet van, az nem jár az Isten útján -hangsúlyozta.
A szertartás közben eleredt zivatar dacára a több százezer zarándok áhítattal követte végig az ünnepi misét. A zarándokok között volt Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Orbán Viktor volt kormányfő, a Fidesz-MPSZ elnöke, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, valamint az erdélyi és a helyi magyar közélet számos szereplője.