Kellemetlen reformokat javasolnak a szakértők

Mit kell tennie az Európai Uniónak, hogy elérje az úgynevezett lisszaboni célkitűzést, és az évtized végére a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb gazdaságává váljon?

Napi Online
2003. 07. 18. 5:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Erre a kérdésre kért választ az EU brüsszeli bizottságának elnöke, Romano Prodi egy belga közgazdász professzor vezette független tanácsadó testülettől – az eredmény azonban nem egészen illeszkedik a brüsszeli elképzelésekbe. André Sapir professzor lényegében minden fontos EU-politikát megtorpedózna és mindent alárendelne a gazdasági növekedés ösztönzésének. Javasolja a mezőgazdasági és a regionális politika radikális reformját, aminek szerinte egyetlen épkézláb megoldása az újranacionalizáció. Vissza kell adni a tagállamoknak, és majd azok döntenek például az agrárszubvencióról. Ez azonban két szempontból is ütközik a bizottság és az EU alapelvével. Először is Brüsszel éppen arra készül, hogy leépítse, korlátozza az agrártámogatásokat, másrészt az EU közösségi politikájának alappillére a szolidaritás, amelyet a strukturális politikával valósít meg.

Michel Barnier, a bizottság regionális politikáért felelős tagja azonnal irreálisnak és értelmetlennek bélyegezte a tanulmányt. Eszerint ugyanis a bővítést követően több mai tagország támogatása megszűnne. A jelenlegi feltétel az, hogy azok a régiók kaphatnak brüsszeli segítséget, amelyeknél az egy főre eső GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. Mivel a bővítés után az egy főre jutó GDP 17 százalékkal csökken, a 75 százalék fenntartásával értelemszerűen számos régió elesne a támogatástól. Barnier nemcsak hogy nem tartja ezt megengedhetőnek, de növelni akarja a büdzsét. Míg ma erre az EU-költségvetés harmadát fordítják, addig a jövőben majdnem a felét javasolja.

Sapirék másik javaslata a stabilitási és növekedési megállapodás feltételeinek enyhítéséről ugyancsak vitatott. A szakértők szerint felül kell vizsgálni, mely esetben engedhető meg, hogy a költségvetési deficit meghaladja a GDP 3 százalékát. A jelentés úgy véli, hogy már csekély mértékű recesszió esetén is elfogadható, ha egy tagállam átmenetileg túllépi a küszöböt. Mivel a francia elnök éppen a napokban szembesült hasonló indítványáért széles körű elutasítással, aligha kérdéses, hogy mi lesz Prodi szakértői tanulmányának sorsa. Pedro Solbes, a bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja már közölte, hogy nem ért egyet a csoport ajánlásaival.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.