időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Kellemetlen reformokat javasolnak a szakértők

Napi Online
2003.07.18. 05:48

Mit kell tennie az Európai Uniónak, hogy elérje az úgynevezett lisszaboni célkitűzést, és az évtized végére a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb gazdaságává váljon?

Erre a kérdésre kért választ az EU brüsszeli bizottságának elnöke, Romano Prodi egy belga közgazdász professzor vezette független tanácsadó testülettől – az eredmény azonban nem egészen illeszkedik a brüsszeli elképzelésekbe. André Sapir professzor lényegében minden fontos EU-politikát megtorpedózna és mindent alárendelne a gazdasági növekedés ösztönzésének. Javasolja a mezőgazdasági és a regionális politika radikális reformját, aminek szerinte egyetlen épkézláb megoldása az újranacionalizáció. Vissza kell adni a tagállamoknak, és majd azok döntenek például az agrárszubvencióról. Ez azonban két szempontból is ütközik a bizottság és az EU alapelvével. Először is Brüsszel éppen arra készül, hogy leépítse, korlátozza az agrártámogatásokat, másrészt az EU közösségi politikájának alappillére a szolidaritás, amelyet a strukturális politikával valósít meg.

Michel Barnier, a bizottság regionális politikáért felelős tagja azonnal irreálisnak és értelmetlennek bélyegezte a tanulmányt. Eszerint ugyanis a bővítést követően több mai tagország támogatása megszűnne. A jelenlegi feltétel az, hogy azok a régiók kaphatnak brüsszeli segítséget, amelyeknél az egy főre eső GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. Mivel a bővítés után az egy főre jutó GDP 17 százalékkal csökken, a 75 százalék fenntartásával értelemszerűen számos régió elesne a támogatástól. Barnier nemcsak hogy nem tartja ezt megengedhetőnek, de növelni akarja a büdzsét. Míg ma erre az EU-költségvetés harmadát fordítják, addig a jövőben majdnem a felét javasolja.

Sapirék másik javaslata a stabilitási és növekedési megállapodás feltételeinek enyhítéséről ugyancsak vitatott. A szakértők szerint felül kell vizsgálni, mely esetben engedhető meg, hogy a költségvetési deficit meghaladja a GDP 3 százalékát. A jelentés úgy véli, hogy már csekély mértékű recesszió esetén is elfogadható, ha egy tagállam átmenetileg túllépi a küszöböt. Mivel a francia elnök éppen a napokban szembesült hasonló indítványáért széles körű elutasítással, aligha kérdéses, hogy mi lesz Prodi szakértői tanulmányának sorsa. Pedro Solbes, a bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja már közölte, hogy nem ért egyet a csoport ajánlásaival.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.