Műtrágyát tesznek az öntözővízbe

A globális felmelegedés miatt az öntözésnek várhatóan egyre nagyobb szerep jut a mezőgazdaságban. Az öntözésfejlesztésben élenjáró országokban szinte általánossá vált, hogy a tápanyagok jelentős részét az öntözővízzel együtt juttatják ki. Az eljárásnak az az előnye, hogy a növények az oldatokat könnyen hasznosíthatják.
A Halászati és Öntözési Kutatóintézetben vizsgálják azt is, hogy a víz és tápanyag együttes kijuttatása miként befolyásolja a termőképességet. A kutatások során csepegtető öntözést alkalmaznak, mert így a legkevesebb a veszteség.
Bíróné Oncsik Máriától, az öntözéses gazdálkodás témacsoport-vezetőjétől megtudtuk, hogy a nitrogénműtrágya hasznosulását korábban rizsen, később pattogatni való kukoricán vizsgálták, most pedig ugyanezt fűszerpaprikán nézik meg. A rizsnél különböző fajták és tápanyagadagok esetében elemezték a nitrogén felszívódását.
Azt tapasztalták, hogy nem lehet valamennyi fajtánál ugyanazt a nitrogénadagot alkalmazni, ugyanis a fajták között jelentős eltérések adódnak. Az sem mindegy, hogy ammónium-szulfát, ammónium-nitrát vagy karbamid formájában juttatják ki a műtrágyát. A termelő számára az lehet a megoldás, ha idejében kikéri a kutatóintézet tanácsát, vagy részt vesz a minden év augusztusában megtartott bemutatójukon.
A pattogatni való kukoricánál öt különböző dózisban alkalmazták a nitrogénműtrágyát. Megállapították, a hasznosulás ott a legjobb, ahol száz százalékban a szükségletek szerint adagolták a tápanyagot. Ez esetben a műtrágya negyvenkét százalékát hasznosította a növény. Ha több vagy kevesebb tápanyagot adtak a pattogatni való kukoricának, akkor csak húszegynehány százalékot vett fel a kijuttatott nitrogénból. A többi a talajban maradt, és az ott veszélyes mértékben fel is szaporodhatott.
Az idén ugyanezt a kísérletet fűszerpaprikával végzik. A kalocsai édesnemest május 20-án palántálták ki, és az aszályos időjárás miatt közel száz milliméternyi mesterséges csapadékot kellett kijuttatniuk.
Az egyik parcellában a növény a szükséges nitrogénműtrágyának felét kapta meg tápoldat formájában, a mellette lévő pedig hasonló módon a száz százalékát, és szemmel láthatóan ez e legszebb növény. A következő parcellában a fűszerpaprika szintén teljes mértékben megkapta a szükséges nitrogént, de nem tápoldat formájában, hanem a palántálás előtt a talajba juttatva. Jól látható, hogy táplálóöntözéssel a paprika sokkal jobban hasznosítja a nitrogént, mintha azt a talajból kellene fölvennie. Kipróbálják azt is, hogyan reagál a százötven százalékos nitrogéndózisra a fűszerpaprika. Azok a növények is szépek, de a fölösleges műtrágya szennyezi a talajt. Heti gyakorisággal egyméteres mélységig műszerrel mérik a talaj nedvességtartalmát, és akkor öntöznek, ha a felvehető víz mértéke negyven százalék alá csökken. Egy-egy ilyen műszer húszezer forintba kerül, így akár kiskerttulajdonosok is megvehetik. Egy másik készülékkel a talajoldatból vesznek mintát, majd azt a laborban elemzik.
Szarvason az egyik cég fólia alatt kőzetgyapoton termeszt zöldséget. A növényekhez a tápanyagot vízben feloldva juttatják el. A tápoldatot a termesztéstechnológia miatt nem lehet cseppre pontosan adagolni, ennek húsz-harminc százaléka elfolyik. Az elfolyó víz töményen tartalmazza a mikro- és makroelemeket, és szennyezheti a környezetet. Ezt a csurgalékvizet igyekeznek felhasználni más növények termesztéséhez.
– A kísérletet tavaly salátával és vöröshagymával kezdtük el – magyarázta a kutató – az idén pedig sárgarépával folytatjuk. Az elmúlt esztendőben jelentősen javult a termés minősége, vöröshagymánál pedig a hozam is.