Tovább bukdácsol a német ipar

Egyes biztató jelek dacára a második negyedévben sem javult érdemben a német gazdaság állapota – derül ki a most közzétett májusi ipari termelési adatokból. A mutató 0,7 százalékkal jelez alacsonyabb kibocsátást, mint a megelőző hónapban, méghozzá az építőipar és a feldolgozószektor gyenge teljesítménye miatt. Ez a két ágazat 3,9, illetve 0,7 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. Miután az autóipart érintő sztrájk hatására júniusban várhatóan szintén gyenge lesz a német ipar teljesítménye, az első után a második negyedévben is negatív tartományba csúszhat a gazdasági növekedés. Ez azt jelentené, hogy Európa legnagyobb gazdaságában az első fél évben teljesültek a recesszió technikai feltételei.

MNO
2003. 07. 09. 5:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizakodásra adhatnak okot ezzel szemben az ugyancsak tegnap ismertetett júniusi foglalkoztatási adatok. Ezek – a szakértőket meglepve – a munkanélküliek szezonálisan kiigazított számának 33 ezer fős csökkenését jelzik májushoz képest (akkor 10 ezres csökkenést regisztráltak). Florian Gerster, a szövetségi munkaügyi hivatal elnöke úgy véli, a javulás részben a kormányzat munkaerő-piaci reformjaival, részben pedig a segélyezés szabályainak szigorításával függ össze. Mint ismeretes, a kabinet lépéseket tett a rövid távú foglalkoztatás, illetve az alacsonyan fizetett állások és az önálló foglalkoztatás népszerűsítéséért.

Az állástalanok számának csökkenéséből azonban nem szabad a gazdaság élénkülésére következtetni – figyelmeztetnek a Reuters által megszólaltatott elemzők. Arra, hogy érezhetően és tartósan javuljon a foglalkoztatási helyzet, legalább egyszázalékos GDP-bővülésre volna szükség, és ez általános vélemény szerint legkorábban 2004-ben valósulhat meg.

Támogatást ígért a jobbközép ellenzék a Schröder-kormány adócsökkentési terveihez – adja hírül a Financial Times. A CDU és a CSU vezetői ugyanakkor felszólították a kabinetet, hogy közölje a kieső bevételek ellentételezésének módját. Mint arról beszámoltunk, egyelőre a kancellár és a pénzügyminiszter között sincs egyetértés e tekintetben (VG, 2003. július 8., 2. oldal). Gerhard Schröder alapvetően a gazdasági növekedésben, illetve az állami szubvenciók csökkentésében és a privatizációban bízik, Hans Eichel szerint viszont elkerülhetetlen a jelentős mértékű eladósodás. A gazdasági szakértők többsége elutasítja a hitelből való finanszírozást, és úgy véli: az adócsökkentéseket is tartalmazó reformprogram soha vissza nem térő lehetőséget nyújt a hatékonynak egyáltalán nem nevezhető szubvenciók leépítésére. Mint a Der Spiegel összeállításából kiderül, egyes szektorok támogatása, különböző adókedvezmények és más kivételek révén évente 50–150 milliárd eurónyi bevételtől esik el a szövetségi büdzsé.

Világgazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.