A magyar grafikus magyar jelképeket használ, hiszen nem indiánnak született

Ki szerezte az István, a király zenéjét? Mindenki tudja. Miről szól? Nem gond. Mikor tartották az ősbemutatót? Hol? Rendben. Énekesek? Ők azok, persze. Hogyan néz ki a lemez borítója? Így van. És ki tervezte, kinek a rajza? Na, itt akadna el a legtöbb versenyző a rockoperáról rendezett képzeletbeli vetélkedőn. Pedig Aba Béla grafikusművész neve ott található a borítón, igaz, legutolsónak, apró betűkkel szedve, mielőtt elindultam hozzá, ellenőriztem…
– Természetes, hogy az én nevem kevéssé ismert – mondja a művész –, hiszen lényeges a grafikai megjelenítés, de önmagában ezért még nem híresült volna el a mű.
– Hogyan került kapcsolatba az alkotókkal?
– Sokáig a Mahirnál dolgoztam, onnan ajánlottak Szörényi Leventének. Akkor derült ki, hogy ő is a Rózsadombon lakott, egy utcával feljebb. Elég volt átballagnom hozzá az esti megbeszélésre.
– Rögtön tudta, milyen borítót fog tervezni?
– A találkozón mindenki elmondta a darabbal kapcsolatos elképzeléseit, én pedig a következő alkalomra elhoztam a rajzomat.
– A lemezborító első részén István jele látható, a Stephanus Rex, hátulján pedig Emese , amint a turulmadár az égbe ragadja. Kezében a kizöldült faág.
– A motívumok a magyar eredetmonda leglényegesebb részei, a hagyományokhoz ragaszkodó Koppányra utalok általa. Szerencsém volt, éppen abban az időben olvastam László Gyula professzornak a nagyszentmiklósi kincsről szóló tanulmányát.
– Szent István jelét némileg át is alakította, a T-betű szárát meghosszabbította, amely által kardot ábrázol.
– Attila kardjára utalok vele, s a két ellenfél harcba torkolló szembenállására. A módosított jel egyébként kezd önálló életet élni, István jeleként láttam már szoborra vésve is…
– Elismerés ez egy művésznek. Egyébként természetes az érdeklődése a magyar jelképek iránt?
– Természetes, mivel történetesen nem indiánnak születtem, hanem magyarnak. Erre nevelt apám, jóllehet némelykor úgy tűnt, ő jobban ragaszkodik a hazájához, mint az őhozzá.
– Ő is művész volt?
– Nem, ő jogi végzettségű tisztviselőként a Földművelési Minisztériumban dolgozott egyebek között a földosztás előkészítésén, már jóval a háború befejeződése előtt.
– Pedig a földosztást a háborút követő hatalom a maga érdemének tartja.
– Apám jól tudta, hogy ez nem így van, nem véletlen, hogy mennie kellett. Sokáig csak éjjeliőrként tudott elhelyezkedni, majd egy cég áruforgalmi osztályára került.
– Az ön pályájára hatással volt édesapja meghurcolása?
– Abban az időben az osztályidegenek gyermekei eleve hátránnyal indultak a felvételiken. Kétszer jelentkeztem a Képzőművészeti Akadémiára. Aki kitölthette a kéthetes felvételi idejét, már reménykedhetett abban, hogy megfelelt. Másodjára végig maradhattam, mégis elutasítottak.
– A művészet iránt azonban továbbra is érdeklődött.
– Több felmenőm volt festő, költő, muzsikus, kitartásom talán innen is eredeztethető. Az érettségi után végül nyomdában helyezkedtem el, majd Kelet-Németországban tanultam könyvművészetet. Hazatérve könyveket illusztráltam, plakátokat terveztem, előbb a Mahirnál, majd szabadúszó lettem.
– Így került hát kapcsolatba az István, a király alkotóival. Egyébként természetes volt, hogy engedélyezték a bemutatót?
– A nyolcvanas évek első felében a gazdaság már olyan rossz állapotba süllyedt, amit az ország irányítóinak valamivel ellensúlyozni kellett. Az persze másik kérdés, hogy saját sírunkat is akkor ástuk meg…
– Annak ellenére, hogy nem volt részese a hatalomnak?
– A lakásra, ahol most is beszélgetünk, körülbelül ’89-ig tudtam komolyabban költeni. Persze, félre ne értsen, nem sírom vissza a korábbi időket, az életszínvonal akkori tartása az állam eladósodására épült, természetes, hogy össze kellett omlania.
– Azért is különös, amit mond, mert a rendszerváltás után a Mahir vezérigazgató-helyettesi tisztségét is betöltötte.
– Rövid időre. Feleségem szerint az egésznek az a legfőbb hozadéka, hogy elhanyagoltam a saját vállalkozásomat. Egy kisebb gyáli nyomdában vagyok vezető, s bár manapság minden megrendelésért külön harcot kell vívnom, most mégis – talán a minőségigényemnek köszönhetően – egyre eredményesebbek vagyunk.
– Ha jól tudom, ön tervezte a Magyar Demokrata Fórum tulipános emblémáját is.
– Azt is és sok más mellett néhány választási plakátját is. Munkáimat több egyéni és közös kiállításon is láthatta a közönség. Ma sajnos művészi munkára egyre kevesebb időm jut.
– Viszont a rockopera plakáttervét nem vehetik el öntől.
– Nemrég mutatták be a művet Csíksomlyón 350 ezer néző előtt. Nem hívtak meg, de a Duna Tévében láttam, benne az én grafikai megjelenítésemmel. S ez felemelő érzés. Azt hiszem, amíg jegyzik a magyar kultúrát, addig az István, a királyt sem feledik el.
***
Meghalt Boldizsár Miklós
Az író és dramaturg, akinek az Ezredforduló című drámája alapján készült a rockopera, 59 éves korában hunyt el. Isten nyugosztalja!