Alig 2,7 milliárd forintos általános tartalékra nyújthatják be igényeiket a miniszterek az év hátralévő részében. A központi költségvetés általános tartalékára jellemző, hogy az utolsó hónapokra már igencsak megcsappan a felhasználható összeg, ráadául a tárcák rendre a még szétosztható tartalék többszörösére nyújtják be támogatási igényüket. Egy augusztus végén készített, ám 30 évre a nyilvánosság elől elzárt kormány-előterjesztés szerint például az akkor a még fel nem használt, 8,6 milliárd forintos keret terhére 53,8 milliárdos összegben jelezték igényeiket a tárcák. Ebből szeptemberben 5,9 milliárd forint sorsáról döntöttek a miniszterek.
Az első fél évben – a kötelezettségek éves hatását figyelembe véve – az általános tartalék 40 százaléka erejéig vállalható kötelezettség. Ezt nem merítette ki teljesen az idei büdzsé, ugyanis a teljes előirányzatnak csak 32,4 százalékát, 8,7 milliárd forintot költöttek el június végéig. Ezt a második fél év elején további 9,6 milliárd felhasználása követte. Így különféle sportlétesítményekre összesen 3,3 milliárd forintot csoportosítottak át. Jutott a Sportaréna-beruházás többletkiadásaira, az úszó Európa-bajnokságra, vidéki sportlétesítmények fejlesztésére. Népesedéspolitikai célokra 100, az Időkerékre pedig 50 millió forintot adományozott a költségvetés. Az aszálykárokra és kamattámogatásokra 5,5 milliárd jutott, a Balaton mélyítésére pedig 250 milliós tartalékpénzt használtak a második fél év elején. 70 milliót költöttek az aradi 1848–49-es emlékmű restaurálására és 375 millió forintot fordítottak a Deák-évre az általános tartalékból.
Az államháztartási törvény értelmében a központi költségvetés általános tartalékát az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadások, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására kell képezni. Az általános tartalék a központi költségvetés kiadási főösszegének minimum 0,5, maximum 2 százaléka lehet. Ebben az évben a minimumszintet jelentő fél százalékra, 27,1 milliárd forintra állították be januárban a keretet.
A tartalékkeret legnagyobb „ügyfele” a sporttárca. A Budapest Sportarénának utalt szeptemberi újabb 2,3 milliárd forinttal – mint arról a Népszabadság korábban beszámolt – már a 6 milliárdot is meghaladja a tárcának fizetett öszszeg, ami közel harmada a minisztérium eredeti költségvetésének. Ennek oka, hogy az aréna két – egyenként 2,3 milliárdos – féléves törlesztőrészletét kötelező kifizetni. Ennek elmulasztása azzal járna ugyanis, hogy az államnak a teljes tartozását egy összegben rendeznie kellene. (OG)
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
