Advent: Jézus születésére várva

Elérkezett Advent első vasárnapja, megkezdődött a Karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Meggyújtjuk az adventi koszorún a gyertyát, a gyerekek adventi naptárral számolják a napokat Szentestéig. E négy hetes időszakhoz több népi hiedelem, babona is fűződik.

A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes „szent idő” a Karácsonyra való lelki felkészülés ideje. A régi időkben éjfélkor harangszó hírdette advent, valamint az egyházi év kezdetét.

Az Advent eredete az 5-6. századig nyúlik vissza. Az ünnepi hetekben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket látogattak, amelyeket angyali misének, aranyos misének is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat ádvent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat.

Advent időszakához különféle hiedelmek, babonák társulnak. Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője legyen. Az Alföldön a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet „édesgessenek” magukhoz. Erdélyben a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. Az Ipoly mentén az a hiedelem járta, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul. Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.

Adventi koszorú: az ősi varázslattól a gyermekothonig

A koszorú – „varázskör” – eredete az ősi időkbe nyúlik vissza. A koszorút szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból fonták, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé.

A koszorú – vagy a kör – az örökkévalóság jelképe volt, és a varázsérőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, az első hamburgi gyermekotthon alapítója. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. (Az adventi időszakban naponta tartott istentiszteletet az otthonban élő gyermekeknek.) Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is.

Az 1860-as években némileg módosult Wichern lelkész ötlete: a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá – a négy adventi vasárnap jelképeként. Így elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét. Az első világháború után Németország protestáns vidékein már minden családnál megjelent az adventi koszorú. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja e szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készít. Hamarosan követőkre talált. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, és miért díszítjük vörös és arany szalagokkal, a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak.

Adventi koszorút fűzfavesszőből, szalmából, tobozból vagy bármely örökzöldből készíthetünk. Erre kerül a négy gyertya, amelyeket drót (vagy speciális tartó) segítségével erősítjük a koszorúhoz. Díszíthetjük masnival, száraz növényekkel, termésekkel (esetleg gyöngyökkel).

Adventi naptár – egy édesanya találmánya?b>

Egyes források szerint egy édesanya találta ki a máig oly népszerű adventi naptárt – lényege, hogy Szentestéig december minden napjára jut egy ajándék a Karácsonyra váró gyermekeknek. Az ajándék – rendszerint csokoládé – egy-egy (az adott napot jelölő) ajtó mögött bújik meg.

Úgy tartják, az első naptár egy kartonlapból készült, melyre egy édesanya huszonnégy bonbont ragasztott, hogy türelmetlen kisfia egy-egy édességet lecsippentve maga számolhassa a napokat Szentestéig. A kisfiú felnőttként gyártani és árusítani kezdte édesanyja találmányát, melynek nagy sikere lett, és gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben.

Forrás: kincsestar.radio.hu, paloc.index.hu, sopron.hu, legjobblap.hu, dozsa-kkmsa.sulinet.hu