Ez nem jelenti azt, hogy ezentúl az okmányokban „legénykori név„ rubrika is lesz, ám a szabályozáshoz kapcsolódóan megszűnik a leánykori név fogalma. A továbbiakban a házassági név és a születési név a hivatalos. Tehát hamarosan az adatkérő lapokon ezekkel találkozhatunk; az új nyomtatványok és okmányok bevezetése folyamatos.
Elszaporodnak a kettős vezetéknevek
Leginkább a kettős családi név iránt volt nagy az igény már idáig is, az Erdélyből érkezett magyaroknál pedig gyakorlat is volt az ilyenfajta névviselés. (Például: a Várkonyi Olivér nevű férj és Lekes Melinda nevű felesége házasságkötés után Várkonyi-Lelkes Olivér és Várkonyi-Lekes Melinda néven szerepeltek okmányaikban, ha kérték, kötőjelesen is írhatták a kettős vezetéknevet.) Itthon azonban ehhez eddig a Belügyminisztériumtól kellett engedélyt kérni, januártól viszont a házasságkötéskor választható és az új évben született gyermekeknek is külön engedély nélkül átadhatja mindkét szülő a családi nevét.
Ha azonban a szülőknek kettős családi nevük van, akkor a számos variáció közül úgy kell választaniuk, hogy utódjuk családi neve ne több, csak kéttagú legyen. Arra is ügyelni kell, hogy az egy házasságban született gyerekeknek egyforma vezetéknevük legyen. Az új szabályozás nyomán a lehetőségek száma, azok megfogalmazásainak felsorolása összezavarhat bennünket, ezért az anyakönyvi hivatalok szakemberei segítik az eligazodást.
Igen szerencsés variáció a névazonosságot elkerülendő a kettős vezetéknév, hiszen a Kovács, Szabó, Kis, Nagy stb. nagyon gyakori családneveket összekapcsolva egy másik családnévvel, máriskisebb a valószínűsége annak, hogy Kovács János harminckettőként kellejen azonosítania magát.
Az okmánycsere mindenképpen pénzbe kerül
A rendelkezés bevezetésével az állampolgároknak ezek után kevesebb névváltozathoz kell minisztériumi engedélyt kérniük és a házassági név többszöri módosítására lesz lehetőség. Ám azzal számolni kell, hogy ez utóbbi eljárás okmánycserékkel jár, így több tízezer forintba is kerülhet.
Az új módozatok használata pedig a későbbiekben a családfakutatóknak, a famíliák históriáját keresőknek okozhat nehézséget. A névválaszték hirtelen kibővülő skálája ellenére az anyakönyvvezetők becslése szerint a férjeknek csak egy-két százaléka él majd a lehetőséggel. Ennek főképp a hagyományok ereje lehet az oka.
Az anyakönyvi hivatalokban a jövő évre már sokan bejelentkeztek házasságkötésre, de a párok közül csak töredéknyien jelezték, hogy élnek az új lehetőséggel. Akik korábban kötöttek házasságot vagy korábban született gyerekük, azok is kihasználhatják az új törvény nyújtotta lehetőségeket. Az anyakönyvi hivatalokban intézhetik a változást ötezer forint illeték ellenében.
Adatvédelmi aggályok személyiségi jogok miatt
Ha a feleség házasságkötéskor felveszi férje vezetéknevét, azt megtarthatja válás után és új házasságában is. Ez eddig is így volt. Ám a januártól a második férj felveheti az asszony nevét, azaz egyes esetekben ad absurdum, az előző férj nevét. Így akár a második házasságból születő gyerekek az első férj nevét viselhetik. Ez a volt férj személyes jogait sértheti. Valószínűleg lesznek ilyen esetekben peres ügyek, az érintettek az adatvédelmi biztoshoz fordulnak majd.
Az asszonyiság -nével hitelesített formája még mindig dívik
A nőknek házasságkötéskor 1963 előtt mindenképp fel kellett venniük férjük nevét, a „-né” szócskával megtoldva. Utána viszont dönthettek úgy is, hogy megtartják leánykori nevüket, de így is csak két lehetőségük volt. 1974 júliusától bővült ez öt változatra, de az asszonyoknak mintegy a fele továbbra is a hagyományos formánál maradt. A jövő évtől várhatóan megszaporodó kettős családi nevek esetében a doktori cím jelölése elöl marad.
Izrael bejelentést tett a tűzszünetről
