Fővárosi Bíróság: Juszt megsértette Orbán Viktor jó hírnevét
A Fővárosi Bíróság helyben hagyta az elsőfokon eljáró bíróság ítéletét, amely szerint Juszt László Népszavában megjelent cikkében olyan kijelentést tett Orbán Viktorra, amivel megsértette a volt miniszerelnök jó hírnévhez és emberi becsülethez fűződő jogát.
Juszt László ellen a Népszavában 2002. október 28-án megjelent, A megbékélés napja című írásában megjelent kijelentéséért indított polgári peres eljárást a volt miniszterelnök. Orbán Viktor a keresében arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, tiltsa el az alperest a további jogsértésektől, valamint kötelezze, hogy közlemény formájában adjon elégtételt a Népszavában.
„Az, hogy Orbán és Kövér zsidózik egy-egy kiadósat, hogy még mindig nem látták be: nem az utca a politika tere, nem lep meg [...]” – írta magyar politikusok október 23-i beszédeit elemző publicisztikájában Juszt László. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a „zsidózik” pejoratív jelentésű szó, és az idézett mondatban való használata burkoltan magában foglalja azt, hogy aki „zsidózik” az antiszemita. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbező alperes az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, mondván hogy a „zsidózik” ige nem pejoratív, hiszen akkor a „reformátusozik”, „katolikusozik” igék is azok lennének, valamint sérelmezte, hogy az első fokon eljáró bíróság nem vette figyelembe az általa benyújtott két nyelvészeti szakvéleményt.
Az ítélet indoklásakor a másodfokú bíróságon elhangzott, hogy az első fokú bíróság nem sértett eljárási szabályt, amikor nem vette figyelembe a két nyelvész szakvéleményt, ugyanis azt vizsgálta, hogy az átlagos műveltségű olvasó milyen következtetéseket vonhat le a cikk elolvasása után. A „reformátusozik”, „katolikusozik” igék pedig nem létező, nem használatos igék, ellenben a „zsidózik” igével, mely megtalálható értelmező kéziszótárban is, és jelentése szerint becsmérlő kifejezéseket tesz zsidókra, ellenük gyűlöletre uszít.
A bírónő hozzátette, „elvárható lett volna a leírtak valóságtartalmának vizsgálata” az újságírótól, utalva arra, hogy az eljárás során Juszt Orbán Viktor semmilyen kijelentését nem idézte, igazolandó a cikkben leírtakat. Azt, hogy a cikkben Juszt a véleményét írta le, a bíróság elismerte, azonban ez a vélemény valótlan és sértő tényállítást is tartalmazott.
A másodfokú bíróság ezért elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét miszerint Juszt László megsértette a volt miniszerelnök jó hírnévhez és emberi becsülethez való jogát, és kötelezte Juszt Lászlót, hogy tizenöt napon belül saját költségére jelentessen meg a Népszavában bocsánatkérő, elégtételt adó cikket, valamint eltiltotta a további jogsértésektől. Perköltség megfizetésére a felperes nem tartott igényt. Az ítélethirdetést követően Juszt tévéseknek nyilatkozva annyit mondott, hogy furcsállja, hogy zsidózásért még senkit nem ítéltek el ebben az országban, míg azért mert valakire azt mondták hogy zsidózott, igen.
Holnap menesztik László Csabát?
Elképzelhető, hogy a kialakult helyzet miatt holnap menesztik László Csaba pénzügyminisztert – írja a Financial Times weboldala. A szerző szerint László ''oktalan'' nyilatkozatai csak növelték a káoszt Magyarországon.
Budapesten azt beszélik, hogy László Csaba magyar pénzügyminisztert akár már holnap meneszthetik – találgatja a lap weboldala.
A politikus sebezhető, s nemcsak azért, mert szokás szerint bűnbakot kell keresni a pénzügyi krízisre (a forint zuhan, a kamatlábak szárnyalnak), de azért is, mert legnagyobb támogatójával, Medgyessy Péter miniszterelnökkel együtt nem tagja a kormányzó szocialista pártnak. Márpedig – fogalmaz a brit lap portálja – az általa beterjesztett 2004-es költségvetés megbukott, nem tudta szabályozni a pénzpiacokat. László nem talál szövetségest arra, hogy visszavonuljon.
A jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó László Csaba valószínűleg még fokozta is a kialakult zűrzavart oktalan, a devizaárfolyamokkal kapcsolatban tett kijelentésével.
Antall Józsefre emlékeznek halála tizedik évében
Az Antall József halálának tizedik évfordulóján tartandó megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy pártállásra való tekintet nélkül, mindenki lerója kegyeletét a rendszerváltás első miniszterelnöke előtt – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke az ünnepségek programját ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón.
Kiemelte: december 7-én a Szent István Bazilikában Erdő Péter celebrál szentmisét, az operaházban emlékhangversenyt adnak. December 12-én – Antall József halálának tizedik évfordulóján – a volt miniszterelnök sírjánál lesz megemlékezés.
Dávid Ibolya tájékoztatása szerint december 12-én este a Gellért Szállóban az Konrad Adenauer Stiftung, az MDF és a Fidesz közös szervezésében mutatkozik be az Antall József Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány. A rendezvényen felszólal Berhard Vogel, volt német tartományi miniszterelnök, a Konrad Adenauer Alapítvány elnöke, Orbán Viktor, volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke, valamint az MDF elnöke.
A pártelnök szólt arról is, hogy a Magyar Tudományos Akadémián december 13-án rendeznek nemzetközi konferenciát Antall József és kora címmel. A konferencia fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, előadást tart Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Boross Péter, volt miniszterelnök, valamint Antall József külföldi kortársai, sorstársai. Dávid Ibolya hozzátette: az előadásokat könyvben is megjelentetik.
A pártelnök kitért arra, hogy december 14-én felavatják Antall József első budapesti mellszobrát az Orvostörténeti Múzeum mellett. Közölte: az Antall József Emlékbizottság egyöntetű állásfoglalásának megfelelően, az eseményekre meghívót küldtek a volt miniszterelnököknek és a jelenlegi kormányfőnek, a volt koalíciós kormánytagoknak és parlamenti képviselőknek. „Ezek az ünnepségek alkalmat adnak arra, hogy a volt miniszterelnökök részt vegyenek a megemlékezésen, és leróják tiszteletüket” – mondta Dávid Ibolya.
Újságírói kérdésre válaszolva a pártelnök elmondta: Medgyessy Péter válaszlevélében méltatta Antall József történelmi nagyságát, és egyúttal kimentette magát; Kovács László külügyminiszter programjai miatt szintén nem tud jelen lenni, Horn Gyula még nem jelzett vissza. Ugyancsak kérdésre válaszolva kijelentette: Lendvai Ildikó nem kereste meg az emlékbizottságot. Az MSZP frakcióvezetője korábban azt javasolta, hogy a miniszterelnökök együtt koszorúzzanak. Dávid Ibolya hangsúlyozta: az Antall József Emlékbizottság méltó nemzeti megemlékezésre tett javaslatot, ami nem pártrendezvény.
Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye a sajtótájékoztató után az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagyon sok vidéki és rendezvényen emlékeznek meg Antall Józsefről, Zágrábban megkoszorúzzák szobrát. „Meg vagyok hatva, hogy tíz év után is fontos az embereknek Antall József személye, aki mindig azt kereste, hogyan lehet békésen megoldani a problémákat” – fogalmazott Antall Józsefné.
Fidesz: a jövő évi költségvetés egyik nagy vesztese az oktatás
Pokorni Zoltán arra szólította fel Magyar Bálint oktatási minisztert, hogy amikor a jövő évi költségvetésről beszél, „az igazat mondja, ne csak a valódit”.
„Valós állítás például az, hogy jövőre nő a minőségi bérpótlék és az osztályfőnöki pótlék, de az igazság az, hogy akkor is csak 0,3 százalékkal emelkedik egy pedagógus fizetése, ha mindkét pótlékban részesül – mondta a fideszes politikus a csütörtöki rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva az MTI-nek.
”Az igazság az, hogy második éve nem nő egyetlen fillérrel sem az oktatók és a pedagógusok alapilletménye„ – tette hozzá a volt oktatási miniszter. Elmondta, hogy a pedagógusok jelentős létszámleépítéstől tartanak, és a kialakult helyzet miatt sztrájkra készülnek az oktatók és a professzorok.
”Nem valótlan Magyar Bálint azon állítása, hogy jövőre nő az oktatási normatíva, de az igazság az, hogy 2004-ben is közel 100 milliárd forint hiányzik az iskolák normális működéséhez„ – mondta Pokorni Zoltán. Szerinte a pedagógusok okkal tartanak attól, hogy jövőre is folytatódik az óvoda- és iskolabezárási hullám.
Mint mondta, az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy jelentősen csökken jövőre az egyetemek felújítására, bővítésére fordítható beruházási költség, és nem épült meg egyetlen kollégiumi férőhely sem a kormány által ígért tízezerből.
”Ehhez képest a miniszter úr most már 2010-ig tartó fejlesztési programokkal igyekszik elfedni azt, hogy a jövő évi költségvetés egyik nagy vesztese az oktatás„ – fogalmazott a fideszes politikus, aki szerint a költségvetési vita nyomán az eredeti előterjesztéshez képest 20 milliárdot vontak el a tárcától.
Közszféra: eredménytelen bértárgyalás
Nem született megállapodás a közszférában dolgozók jövő évi béremeléséről a kormány és a szakszervezetek által felállított sztrájkbizottság közötti, szerda esti tárgyaláson. A kabinet egyelőre csak 2005-re vonatkozóan vállalná azokat a béremeléssel kapcsolatos garanciákat, amelyeknek a szakszervezetek szerint jövőre kellene teljesülniük. A következő, sikertelen egyeztetés már nyomásgyakorlást vonhat maga után.
Azon túl, hogy a felek világossá tették már eddig ismert álláspontjukat, nem történt érdemi előrelépés a közszférában dolgozók jövő évi béremeléséről szóló tárgyaláson. A huszonhárom szakszervezetből álló sztrájkbizottság képviselői jelezték, hogy kompromisszumkésszégük legvégső határaként ragaszkodnak a hat százalékos garantált keresetnövekedéshez.
A vita lényege az, hogy a kormány az önkormányzatokon keresztül biztosítaná a mindössze az infláció mértékével megegyező béremelés fedezetét, a szakszervezetek szerint viszont azt be kellene építnei a közalkalmazatti bértáblába – csak ez a megoldás jelent ugyanis garanciát a béremelések kifizetésére. Tíz pontos javaslatában a kormány azonban csak 2005-re vonatkozóan vállalta a béremelés végrehajtásának ezen módját, illetve, hogy jövőre időben megkezdi majd a bértárgyalásokat. A kormány mindössze arra tett ígéretet, hogy jövő hétig kialakítja a szakszervezeti követelésekkel kapcsolatos álláspontját, illetve megvizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen módon vállalhat garanciát a béremelések kifizetésére.
Szabó Endre, az országos közszolgálati sztrájkbizottság tárgyalódelegációjának vezetője lapunknak úgy fogalmazott: a kormány jövő hét szerdán esedékes javaslatának ismeretében lehet csak értékelni, hogy eredményes volt-e az első tárgyalási forduló. Ha a kabinet értékelhető ajánlattal áll elő, a szakszervezetek készek lennének az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban folytatni a tárgyalásokat. Ha viszont a kormány részéről nem történik elmozdulás, a sztrájkbizottság megvitatja a különböző nyomásgyakorlási eszközök alkalmazásának lehetőségét.
Szabó a kérdésünkre kijelentette, hogy semmiképpen nem támogatnak olyan javasatot, amely a béremelés okán elbocsátásokat vonna maga után a közszférában. A kormány jelenlegi javaslata szerint ugyanis
a bérköltségeket az önkormányzatoknak ”természetes létszámfogyással„ kellene kigazdálkodniuk, ami intézmény-bezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezethet. A sztrájkbizottság a tárgyalások eredménytelensége esetén – nagygyűlések, különböző demonstrációk, sztrájkok formájában – akár 2004. májusáig kész tiltakozó akciókat folytatni.
Médiadzsembuli – 2003.
A kormányoldalon történő botrányok jót tehetnek a polgári újságírásnak
Optimistán nyilatkoztak a jobboldali sajtó képviselői a magyar polgári újságírás jelenlegi állapotáról az idei Médiadzsembulin. A mostani helyzetet jobbnak vélik a kormányváltás idején lévővel, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a Medgyessy-kormány számtalan olyan üggyel szolgál, amellyel érdemes a polgári sajtónak foglalkoznia, sőt ennek elmulasztása erkölcsi korlátokba ütközik. A rendezvényen a határon túli magyar sajtóról és Magyarország első hírtelevíziójának az elmúlt egy esztendejéről is szó esett.
A rendezvény első vendége az egyesztendős HírTv vezérigazgatója, Borókai Gábor volt. Az igazgató szerint azon szerencsés helyzetben vannak, hogy az ellenséges fogadtatással szemben kevés kritizáló cikk jelenik meg a televízió műsorairól és az itt dolgozó személyekről, amiből arra mer következtetni, hogy jól végzik a dolgukat. A médium a konzervatív oldalt képviseli, célul tűzte ki, hogy az egész ország ügyeivel foglalkozik, beleértve a vidéki embereket is. Ennek megfelelően vannak vidéki tudósítóik is, bár a lefedettség hagy némi kívánnivalót maga után. Míg a fővárosban az emberek hetven százaléka képes fogni a csatornát, addig sok kis településen csak parabolával tudnak hozzáférni az emberek, ami viszont igen költséges.
A HírTv kereskedelmi televízióként működik, tehát hirdetőkből él. Viszont csak azok a hirdetők jönnek hozzájuk, akikre a kormány nincs közvetlen befolyással. A Szerencsejáték Rt. például ígéretet tett, hogy náluk reklámoznak, azonban – Borókai szerint nem véletlenül – azóta sem jött össze az üzlet.
A televízió fontosnak tartja, hogy a műsor eljusson a határon túli magyarokhoz is. Ennek egyelőre pénzügyi akadályai vannak, a lehetőségekhez képest azonban sok információ megjelenik Szlovákiából, Erdélyből. A HírTv vezérigazgatója megerősítette azt a szárnyra kapott hírt, hogy Magyarországon külföldi érdekeltségű csatornák kívánnak befektetni. Az Euro News nevét említette, amely közszolgálati televíziókat tulajdonol. A HírTv felajánlotta együttműködési szándékát a csatornának, amely akkor jöhet létre, ha a közszolgálatival nem sikerül megegyezni.
A televízió tervei között szerepel nem kimondottan politikai tárgyú műsorok indítása, amelyre a közelmúltban is volt példa. Elindult a Gyógyhírmagazin, az ingatlanpiaci magazin és az autómagazin, a Padlógáz is. Ezekből a műsorokból bevételhez is jutnak, hiszen többet hoznak, mint amennyit visznek, ami egy kereskedelmi televíziónál nem elhanyagolható szempont. A HírTv arculatához hozzátartozik, hogy mindenki felé nyitottak. Ez a magyarázata az RTL-Klubbal, mint jól működő kereskedelmi csatornával való kapcsolatfelvételre, de a stúdiójukban megfordult Pálffy István és saját műsorral jelentkezett Bayer Zsolt is. Borókai szerint a HírTv-nek nem valami ellen kell működni, hanem valamit létre kell hozniuk, mégpedig értékteli produkciót.
A Médiadzsembulin a határon túli magyar sajtót Csinta Samu, az Erdélyi Krónika lapszerkesztője képviselte jelenlétével. A négy éve indult közéleti napilap 14 ezres példányszámmal jelenik meg, de felmérések szerint a lapot sokkal többen olvassák. A lapszám igen dicséretes mondható, az újság azonban veszteséges: a romániai hirdetők, amelyek főként multik által foglalkoztatott reklámügynökségek, nem szeretnek a magyar lakta megyékben hirdetni, nincs ott vásárlóképes réteg szerintük. Emiatt kisebb tőkeerejű cégek hirdetnek a lapban. A Krónika elsőrendű célja, hogy az erdélyi magyar olvasót minél több, minél pontosabb információval ellássa. A rendelkezésükre álló pénz azonban véges, a biztonságos működésre elég, de a fejlesztésekre nem.
A lapot magyarországi alapítványok is támogatják, bár Csinta Samu szerint korántsem minden igényt kielégítő módon. Az Illyés Közalapítvány csupán egyszer ítélt meg támogatást a lapnak, a Communitastól pedig nem releváns összegeket kaptak. A Krónika igen fontosnak tartja a hitelesség kérdését, ezért nem mennek bele semmilyen alkuba egyik alapítvánnyal sem, bár feltehetőleg anyagilag jobban járnának.
A lapban a magyarországi hírek megelőzik a romániai híreket. A székelyföldi megyékben ambivalens helyzet alakult ki, mivel az itt élők nem nézik a romániai televíziót, ezért a magyarországi eseményeket sokkal jobban ismerik, annak ellenére, hogy a romániaik keserítik meg az életüket. Az emberek nagy többsége valamiféle álomszerű közegben él. ”Bukarest sokkal messzebb van, mint Budapest. Nem kilométerben, hanem amúgy„ – mondja sokat sejtetően Csinta Samu.
A Krónika úgymond országos terjesztésű napilap, de például Bukarestbe egy nappal később jut el, pedig sok magyar nyelvű olvasó lenne. Felvetődött egy erdélyi magyar nyelvű televízió elindításának a gondolata, amelynek létrehozására a magyar kormány 500 millió forintot ígért, szemben az RMDSZ által kért két milliárddal. Csinta Samu szerint fontos, hogy a televízió elinduljon, de a készítők nagy nehézségekkel fogják szembetalálni magukat. Ezt mutatja, hogy Markó Béla már kérte az ötletek eljuttattását, azonban a legtöbben félnek attól, hogy ezeket mások felhasználják.
A polgári újságírás jelenlegi helyzetét a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Magyar Demokrata és az Utolsó Figyelmeztetés szerkesztői vázolták fel meglepően optimistán. Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet lapszerkesztője szerint a kormányváltással csak nyert az újság, hiszen jobb ellenzéki újságírónak lenni, mint kormánypártinak. Ez abból ered, hogy a sajtó feladata a mindenkori hatalom ellenőrzése, és érdekes módon a bulvársajtó ebben mintha megelőzte volna a három baloldali napilapot, így meglehetősen érdekes helyzet alakult ki. A magyar sajtó sajátossága, hogy a jobboldali újságírókban kisebbrendűségi érzést próbáltak kialakítani, akik szembenállnak a vérprofikkal, lásd a hírhedt Chirac-interjút – jegyezte meg ironikusan a Magyar Nemzet szerkesztője.
Az Utolsó Figyelmeztetés pedig egyenesen a Medgyessy-kormánynak köszönheti a létét. Az újság nevét a Kiss Elemér-ügy hozta be a köztudatba. A botrány ahhoz vezetett, ami a kormány oldaláról ritkán történik meg, mégpedig hogy a volt miniszter lemondott. Sajnos a mai magyar médiára jellemző, hogy a következmények elmaradnak (és nem a mi oldalunkon), és nincsen súlya annak, amit felfedez az újságíró. Ellenkező esetben már nem Eötvös Pál lenne a Népszabadság élén – mondta Ablonczy Bálint, az UFI szerkesztője.
Bódis András, a Heti Válasz szerkesztője szerint a polgári újságírásnak nem szabad belezuhanni a búskomorságba. Lényeges lenne, hogy nyissunk a baloldal felé, hívjunk meg baloldali politikusokat, de mi irányítsuk a beszélgetést és mi kérdezzünk. Más kérdés, hogy a kormányoldalról nagyarányú elutasítás tapasztalható, de előbb-utóbb ennek változnia kell, és ez rajtunk is múlik – tette hozzá Bódis.
origo.hu
Magyar Péter ismét VIP‑páholyban bulizott
