A rendezvény első vendége az egyesztendős HírTv vezérigazgatója, Borókai Gábor volt. Az igazgató szerint azon szerencsés helyzetben vannak, hogy az ellenséges fogadtatással szemben kevés kritizáló cikk jelenik meg a televízió műsorairól és az itt dolgozó személyekről, amiből arra mer következtetni, hogy jól végzik a dolgukat. A médium a konzervatív oldalt képviseli, célul tűzte ki, hogy az egész ország ügyeivel foglalkozik, beleértve a vidéki embereket is. Ennek megfelelően vannak vidéki tudósítóik is, bár a lefedettség hagy némi kívánnivalót maga után. Míg a fővárosban az emberek hetven százaléka képes fogni a csatornát, addig sok kis településen csak parabolával tudnak hozzáférni az emberek, ami viszont igen költséges.
A HírTv kereskedelmi televízióként működik, tehát hirdetőkből él. Viszont csak azok a hirdetők jönnek hozzájuk, akikre a kormány nincs közvetlen befolyással. A Szerencsejáték Rt. például ígéretet tett, hogy náluk reklámoznak, azonban – Borókai szerint nem véletlenül – azóta sem jött össze az üzlet.
A televízió fontosnak tartja, hogy a műsor eljusson a határon túli magyarokhoz is. Ennek egyelőre pénzügyi akadályai vannak, a lehetőségekhez képest azonban sok információ megjelenik Szlovákiából, Erdélyből. A HírTv vezérigazgatója megerősítette azt a szárnyra kapott hírt, hogy Magyarországon külföldi érdekeltségű csatornák kívánnak befektetni. Az Euro News nevét említette, amely közszolgálati televíziókat tulajdonol. A HírTv felajánlotta együttműködési szándékát a csatornának, amely akkor jöhet létre, ha a közszolgálatival nem sikerül megegyezni.
A televízió tervei között szerepel nem kimondottan politikai tárgyú műsorok indítása, amelyre a közelmúltban is volt példa. Elindult a Gyógyhírmagazin, az ingatlanpiaci magazin és az autómagazin, a Padlógáz is. Ezekből a műsorokból bevételhez is jutnak, hiszen többet hoznak, mint amennyit visznek, ami egy kereskedelmi televíziónál nem elhanyagolható szempont. A HírTv arculatához hozzátartozik, hogy mindenki felé nyitottak. Ez a magyarázata az RTL-Klubbal, mint jól működő kereskedelmi csatornával való kapcsolatfelvételre, de a stúdiójukban megfordult Pálffy István és saját műsorral jelentkezett Bayer Zsolt is. Borókai szerint a HírTv-nek nem valami ellen kell működni, hanem valamit létre kell hozniuk, mégpedig értékteli produkciót.
A Médiadzsembulin a határon túli magyar sajtót Csinta Samu, az Erdélyi Krónika lapszerkesztője képviselte jelenlétével. A négy éve indult közéleti napilap 14 ezres példányszámmal jelenik meg, de felmérések szerint a lapot sokkal többen olvassák. A lapszám igen dicséretes mondható, az újság azonban veszteséges: a romániai hirdetők, amelyek főként multik által foglalkoztatott reklámügynökségek, nem szeretnek a magyar lakta megyékben hirdetni, nincs ott vásárlóképes réteg szerintük. Emiatt kisebb tőkeerejű cégek hirdetnek a lapban. A Krónika elsőrendű célja, hogy az erdélyi magyar olvasót minél több, minél pontosabb információval ellássa. A rendelkezésükre álló pénz azonban véges, a biztonságos működésre elég, de a fejlesztésekre nem.
A lapot magyarországi alapítványok is támogatják, bár Csinta Samu szerint korántsem minden igényt kielégítő módon. Az Illyés Közalapítvány csupán egyszer ítélt meg támogatást a lapnak, a Communitastól pedig nem releváns összegeket kaptak. A Krónika igen fontosnak tartja a hitelesség kérdését, ezért nem mennek bele semmilyen alkuba egyik alapítvánnyal sem, bár feltehetőleg anyagilag jobban járnának.
A lapban a magyarországi hírek megelőzik a romániai híreket. A székelyföldi megyékben ambivalens helyzet alakult ki, mivel az itt élők nem nézik a romániai televíziót, ezért a magyarországi eseményeket sokkal jobban ismerik, annak ellenére, hogy a romániaik keserítik meg az életüket. Az emberek nagy többsége valamiféle álomszerű közegben él. „Bukarest sokkal messzebb van, mint Budapest. Nem kilométerben, hanem amúgy” – mondja sokat sejtetően Csinta Samu.
A Krónika úgymond országos terjesztésű napilap, de például Bukarestbe egy nappal később jut el, pedig sok magyar nyelvű olvasó lenne. Felvetődött egy erdélyi magyar nyelvű televízió elindításának a gondolata, amelynek létrehozására a magyar kormány 500 millió forintot ígért, szemben az RMDSZ által kért két milliárddal. Csinta Samu szerint fontos, hogy a televízió elinduljon, de a készítők nagy nehézségekkel fogják szembetalálni magukat. Ezt mutatja, hogy Markó Béla már kérte az ötletek eljuttattását, azonban a legtöbben félnek attól, hogy ezeket mások felhasználják.
A polgári újságírás jelenlegi helyzetét a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Magyar Demokrata és az Utolsó Figyelmeztetés szerkesztői vázolták fel meglepően optimistán. Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet lapszerkesztője szerint a kormányváltással csak nyert az újság, hiszen jobb ellenzéki újságírónak lenni, mint kormánypártinak. Ez abból ered, hogy a sajtó feladata a mindenkori hatalom ellenőrzése, és érdekes módon a bulvársajtó ebben mintha megelőzte volna a három baloldali napilapot, így meglehetősen érdekes helyzet alakult ki. A magyar sajtó sajátossága, hogy a jobboldali újságírókban kisebbrendűségi érzést próbáltak kialakítani, akik szembenállnak a vérprofikkal, lásd a hírhedt Chirac-interjút – jegyezte meg ironikusan a Magyar Nemzet szerkesztője.
Az Utolsó Figyelmeztetés pedig egyenesen a Medgyessy-kormánynak köszönheti a létét. Az újság nevét a Kiss Elemér-ügy hozta be a köztudatba. A botrány ahhoz vezetett, ami a kormány oldaláról ritkán történik meg, mégpedig hogy a volt miniszter lemondott. Sajnos a mai magyar médiára jellemző, hogy a következmények elmaradnak (és nem a mi oldalunkon), és nincsen súlya annak, amit felfedez az újságíró. Ellenkező esetben már nem Eötvös Pál lenne a Népszabadság élén – mondta Ablonczy Bálint, az UFI szerkesztője.
Bódis András, a Heti Válasz szerkesztője szerint a polgári újságírásnak nem szabad belezuhanni a búskomorságba. Lényeges lenne, hogy nyissunk a baloldal felé, hívjunk meg baloldali politikusokat, de mi irányítsuk a beszélgetést és mi kérdezzünk. Más kérdés, hogy a kormányoldalról nagyarányú elutasítás tapasztalható, de előbb-utóbb ennek változnia kell, és ez rajtunk is múlik – tette hozzá Bódis.
origo.hu
Ferenc pápa temetésének napja nemzeti gyásznap lesz Magyarországon
