A rendszerváltás előtt összesen nyolc katolikus gimnázium működött hazánkban. 1990-ben megkezdődött a katolikus intézményhálózat újbóli kiépülése, melynek eredményeként ma már az összes óvoda 1,2 százaléka, az általános iskolák 2,6 százaléka, a kollégiumok 10,8 százaléka, a középiskolák 8,5 százaléka a katolikus egyházhoz köthető. Az óvodákban 4526 gyerek, a kollégiumokban 5257, az általános iskolákban 29.925, a szakiskolákban 1805, a gimnáziumokban 17130 diák tanul, amit a művészeti iskolák 1909 diákja egészít ki.
Mindez a tagintézményekkel együtt összesen 311 intézményt jelent, amely Magyarország 93 településén található: hatvan óvodát, kilencvenkilenc általános iskolát, ötvennégy gimnáziumot, 36 szakmunkásképzőt, 53 diákotthont, egy napköziotthont, és kilenc alapfokú művészetoktó iskolát. A katolikus egyház iskolái közül négyben nemzetiségi oktatás folyik, hét iskolában pedig úgynevezett speciális képzés zajlik. A katolikus intézményben idén 60552 diák tanul, akiket 5178 pedagógus oktat és nevel. Közüllük 264 szerzetes-, illetve paptanár.
Az elmúlt években a február utolsó hétvégéjén tartott perselyezés révén esztendőről esztendőre egyre több pénz gyűlt össze. Mindez országos átlagban igaz, hiszen vannak olyan egyházmegyék, amelyeknél stagnálás, vagy éppen enyhez csökkenés is megfigyelhető. Ez utóbbira példaként megemlíthetjük a debreceni egyházmegyét, ahol 2002-ben 2,1 millió forint gyűlt össze, tavaly azonban már csak 1,9 millió forint. Ezzel szemben az Esztergom-budapesti érsekségben tavalyelőtt 10,5 millió, tavaly pedig 11 millió, a pécsi egyházmegyében 2002-ben 2,7 millió, 2003-ban 3 millió, a győri egyházmegyében pedig tavalyelőtt 2,5 millió, tavaly pedig 3 millió forint gyűlt össze.
Így kódolja az agyunk a társadalmi hierarchiát















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!