Ha nem csökken a gyógyszerek áfaterhe, akkor az osztrákok az Európai Unió (EU) bővítése után Magyar- és Csehországban fogják azokat beszerezni – figyelmeztet az ottani gyógyszergyártók és forgalmazók egyesülete – írja a Világgazdaság.
A Pharmig ügyvezetője, Erhard Geisler emlékeztet rá, hogy míg Ausztriában 20 százalékos forgalmi adó terheli a patikaszereket, addig a két szomszédos országban mindössze 5 százalék. Geisler szerint a tömeges „gyógyszerturizmus” nemcsak az ausztriai gyártókat és kereskedőket gyengítené, de a gyógyszerbiztonságra is kedvezőtlenül hatna. A patikaszerek magas adóterhét már csak azért is igazságtalannak tartja a szakmai szövetség, mert a luxusélelmiszerekre (például a füstölt osztrigára vagy a csokoládéra) csupán 10 százalékot tesz rá a bécsi kincstár.
Miután az Európai Unió nem szabályozza egységesen az áfakulcsokat, a jelenlegi és a jövőbeni tagországok a gyógyszereknél is jelentősen eltérő mértékű elvonásokat alkalmaznak. Egyes államokban a receptköteles szerek adómentesek, másutt minden gyógyszerre 20 százalék feletti áfateher rakódik – derül ki az ágazat európai érdekképviseleti szervezete, az EFPIA összehasonlításából.
Magyarországon januártól egységesen 5 százalék forgalmi adó terheli az orvosságok árát, korábban e termékek adómentesek voltak. Mint az Ötvös Péter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi integrációs osztályvezetője a Világgazdaságnak elmondta: a tagországok áfarendszerében nincs egységes szabályozás, annak mértéke az adott ország pénzügyi-gazdasági hatóságainak kompetenciája, az unió csupán az áfakötelezettséget írja elő. Így az osztrákok félelme sem orvosolható az EU szintjén, hiszen a medicinák árképzése és társadalombiztosítási támogatása is nemzeti hatáskörbe tartozik.
Abból, hogy a termékek törzskönyvezését a tagállamok mindegyike elismeri, még nem következik, hogy a biztosítók támogatást adnak az árukhoz, ez is nemzeti kompetencia, Brüsszel csupán a transzparenciakdirektívát írja elő e területen. Az erről szóló rendeletről hamarosan dönt a magyar kormány.
Ötvös Péter szerint attól nem kell tartani, hogy egy oszták vagy más tagországbeli orvos által felírt gyógyszert hazánkban váltják ki az adott ország állampolgárai. A magyar tb ugyanis nem járul hozzá azok árához. Ugyanez a helyzet, ha a magyarok kívánnák más országban beváltani a receptjeiket.
A vény nélküli vagy nem támogatott gyógyszert azonban csakúgy mint eddig, ezután is bárki, bárhol teljes áron megvásárolhatja.
Az egészségügyet tekintve egyébként csak korlátozottan érvényesül az EU-s jogharmonizáció, csupán a koordinációs egyezmény a mérvadó. E szerint egy másik tagállamban tartózkodó polgárnak két lehetősége van, hogy egészségügyi elllátáshoz jusson. Az orvosilag szükséges sürgős szolgáltatást az E-111-es nyomtatvánnyal veheti igénybe, amit saját biztosítója ad ki számára. Amennyiben nincs szükség azonnali beavatkozásra, csak a biztosító előzetes engedélye alapján vehető igénybe egészségügyi szolgáltatás. A vesebetegek dialízise, az oxigénterápia és a szülés levezetése azonban előzetes engedély nélkül nyújtható. A szolgáltatásokról az érintett országok biztosítói utólag számolnak el egymással.
Június 1-jétől bevezetik az egységes európai egészségkártya használatát, ami kiváltja a jelenlegi nyomtatványokat. A plasztiklap (ami hasonlít a hazai taj-kártyához) alkalmazása csupán 2006. januártól kötelező, így például Nagy-Britannia és hazánk is később csatlakozik a használatához. Ötvös Péter, az OEP osztályvezetője elmondta, hogy az évtized végére várható az elektronikus kártya bevezetése, amelyen többféle, a biztosítóval s a betegekkel kapcsolatos kórelőzmény is tárolható. Ám ehhez megfelelő infrastruktúra kiépítése szükséges.
Eltérő áfakulcsok (százalék)
| Svédország | 0* |
| Nagy-Britannia |
0* |
| Franciaország |
2,1-5 |
| Svájc |
2,4 |
| Spanyolország |
4 |
| Portugália | 5 |
| Magyarország | 5 |
| Csehország | 5 |
| Hollandia | 6 |
| Finnország | 8 |
| Szlovénia | 8,5 |
| Olaszország |
10 |
| Németország | 16 |
| Ausztria | 20 |
| Norvégia | 24 |
| Dánia | 25 |
* Receptköteles gyógyszerek
