Az Élet és Irodalom című hetilap két oldalas cikkben számol be Vásárhelyi Mária a kutatócsoport eredményeiről és az azokból levonható következtetésekről. A cikk szerint a legmagasabb az antiszemitizmus a Szegedi Tudományegyetem hallgatói közt, de rögtön ezután következik a Pázmány Péter Katolikus és a Károli Gáspár Református Egyetem is. A rasszizmusskálán a Pázmány vezet, hiszen az adatok szerint itt a hallgatók 73 százaléka viseltetik kisebb-nagyobb ellenérzéssel a cigánysággal szemben. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak 64 százaléka, a Károli Gáspár Egyetem diákjainak 54 százaléka érez hasonlóképpen a cigány kisebbség iránt.
A tanulmány megállapítja, hogy „mind az egyházi, mind pedig a vidéki egyetemeken tanuló történelem szakos diákok körében rendkívül magas az antiszemita attitűdök túlsúlyával jellemezhetők aránya.”
Dr. Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos dékánhelyettese lapunknak elmondta: szinte pontosan egy évvel ezelőtt jelent meg az egyetemen egy Tóth Tibor nevű kérdezőbiztos, akinél egy halom kérdőív volt. Az egyetem egyik hallgatója úgy gondolta – még a kérdőív kitöltése előtt -, hogy a rosszindulatú kérdések előre sugallják a válaszokat, ezért beadta a nála lévő kérdőívet a szociológia tanszékre. A tanszék megvizsgálta a beadványt, és megalapozottnak találta a panaszt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkara április 30-án kelt, Tóth Tibornak címzett határozatában közli, hogy a kutatást nem engedélyezi az egyetemen. A kérdőívek fejlécében az volt olvasható, hogy a felmérést az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja végzi. A dékánhelyettes elmodta azt is, hogy az állítólag megkérdezett 113 fő náluk több mint két teljes évfolyamnyi történelemszakos hallgatót jelent. Emellett úgy véli, nem biztos, hogy az egyetem képébe illeszthetőek azok, akik a tiltásnak ellenszegülve alávetették magukat a felmérésnek.
Az egyetem Hallgatói Önkormányzatának Rendezvényszervező Bizottságának vezetője, Szarvas Szilveszter kijelentette: a Hallgatói Önkormányzatnak tudnia kellett volna egy ilyen felmérésről, ő biztos abban, hogy nem készült az egyetemükön ilyen kutatás, és több történelemszakos diák elmondása is alátámasztja ezt.
A Károli Gáspár Református Egyetem sem engedélyezte a kutatócsoport megbízottjának, hogy elvégezze a felmérést. Ezt Raffay Ernő, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja is megerősítette. Elmondta, hogy 2003. április 14-én egy hölgy kereste meg, aki egy megbízólevéllel érkezett a kutatás elvégzésére. Az egyetem május 8-i válaszában az adatfelvételt nem engedélyezte a kutatóknak. Ennek ellenére az ÉS-ben közölt cikk szerint 67 fő töltötte ki az egyetem hallgatói közül a kérdőíveket. Raffay Ernő kifejtette: a Hallgatói Önkormányzat sem tud arról, hogy készült volna ilyen felmérés az egytemen. Egyébként a történelemszakos hallgatók közül másfél évfolyamnyi embernek kellett volna kitöltenie a kérdőívet, hiszen egy évfolyamon alig 50 diák tanul. Elgondolkodtató, hogyan tudta a kérdezőbiztos az egytemen kívül megtalálni a több ezer hallgató között a történelem szakos diákokat.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke megkeresésünkre kifejtette: Minden kirekesztés ellen – legyen az antiszemtia vagy rasszista – fel kell lépni, és nagyon hasznosak az ilyen és ehhez hasonló kutatások. Arra a kérdésre, hogy a kollégái között tapasztalt-e valaha a kutatás eredményeihez hasonlókat, azt válaszolta: Sajnos a történelemtanárok közt is előfordul, hogy valaki kirekesztő, szélsőséges nézeteket vall.
Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének egyetemi docense az ÉS-ben megjelentekre reagálva kijelentette, hogy több mint tíz éve oktat az intézményben, de soha nem tapasztalt antiszemita vagy rasszista megnyilvánulást a diákság részéről, annak ellenére sem, hogy éveken keresztül tartott a náci Németország történetével foglalkozó kurzusokat.
Kovács Dávid, a Jobbik vezetője elmondta, hogy nem hisz a felmérés objektivitásában, miután tudható, hogy kik készítették. Azok az emberek, akik Vásárhelyi Máriával az élükön e mögött a kutatás mögött állnak, összekeverik a rasszizmust és az antiszemitizmust a nemzeti érzéssel, ami egyébként tényleg erős az egyetemeken, főként a történelem szakos diákok körében.
Az Oktatási Minisztériumtól megtudtuk, hogy a tárca 2 millió forinttal járult hozzá a kutatáshoz, amelyet az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodájának utaltak át.
origo.hu
Káosz és bizalmatlanság: belülről rohad a Tisza Párt?
