Az idei év első két hónapjában tovább nőtt a népességfogyás: csökkent a házasságkötések és a születések száma, nőtt a halálozásoké. A népességcsökkenés üteme tizennégy százalékkal meghaladta az elmúlt év január-februárban mért értéket – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből.
Az egy évvel ezelőttihez képest 1,7 százalékkal csökkent a házasságkötések, 0,4 százalékkal a születések száma – februárban 663-mal kevesebb gyermek született, mint januárban. Sajnálatos módon e két hónapban ha igen kis mértékben is, de emelkedett a csecsemőhalálozás.
Jelentős mértékben, 4,6 százalékkal nőtt a halálozások száma: e két hónapban ezeregyszázzal több magyar lakos hunyt el, mint tavaly január-februárban. (Tavaly év elején 8195-tel többen haltak meg, mint ahány gyermek született – 2004 év elejére ez a szám 9324-re emelkedett.)
A statisztikai adatok szerint ezer lakosra 9,2 élveszületés és 14,8 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi viszont 0,5 ezrelékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám megegyezett az előző évivel. A népességcsökkenés mértéke viszont emelkedett, és az elmúlt év január–februári 5,0 ezrelékkel szemben 5,6 ezreléket tett ki.
A népesség lélekszáma február végén – a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe véve – 10 millió 110 ezer fő volt. Egyes felmérések szerint, ha nem vándorol be a rendszerváltás óta mintegy negyedmillió külföldi állampolgár – elsõsorban határokon túli magyar –, a népességszám már évek óta a tízmilliós lélektani határ alatt volna. Figyelemre méltó, hogy 1980-ban még közel százötvenezer gyermek született, míg 2003-ban már csak 94 ezer 650, így huszonnégy év alatt a születések száma ötvennégyezerrel csökkent – a halálozások száma viszont csak 9500-zal esett vissza (145 ezer 355-ről 135 ezer 850-re).

Földre dobta a magyar kokárdát és transzgender zászlót vett elő egy drag queen a Pride színpadán