Debrecentől nem messze az ukrán gyerekek fizetik a háború legnagyobb árát

Az ukrajnai háború kapcsán a legtöbben a harctéri veszteségeket emelik ki, a HAOL friss cikke azonban a konfliktus kevésbé látható áldozataira irányítja a figyelmet. Az ukrán hadseregben szolgáló nők és férfiak jelentős része szülő, gyermekeik pedig a hiányuk közepette kénytelenek felnőni – mindezt Debrecentől nem is messze.

Fotó: YURIY DYACHYSHYN Forrás: AFP

Olja édesanyja szerint lánya rendszeresen megy oda egyenruhás katonákhoz, és kérdezi tőlük, hogy valamelyikük az apukája-e. Ez természetesen az édesanya, Viktória számára is szívszaggató fájdalmat jelent. „Természetesen ott akarok lenni” – mondta el Ivan a lapnak, már a fronton lévő állásából. 

Ahogy a gyerekek felnőnek, minden hónapban, minden évben elvesznek ezek a pillanatok, és nem lehet visszahozni őket

 – fogalmazott a férfi. Ivan azt mondja, elfogadta, hogy meghalhat, de minden ilyen alkalommal fáj arra gondolnia, hogy szinte még semmit nem adott a lányának.

Olena egyike azon gyerekeknek, akik 2014 óta kénytelenek nélkülözni a szülői szeretet. Édesapja, Szerhij, már 2014-ben a Donbaszban harcolt. „2014 előtt még túl kicsi voltam, nem igazán emlékszem sok mindenre. Persze sajnálom az összes kihagyott pillanatot..., de már hozzászoktam” – mondja Olena.

Még a teljes invázió előtt is ugrattam azzal, hogy nem tudja a barátaim nevét vagy az életem egyéb részleteit, mert nincs otthon. Megsértődtem, de nem vetettem komolyan a szemére

– foglalta össze a hamarosan nagykorúvá váló lány.

Apját később elfogták az oroszok, ami után a család soha nem tapasztalt kétségek között maradt, mígnem egy fogolycsere keretében Szerhij végül hazatérhetett. Olena legboldogabb emléke éppen egy litvániai utazás, amelyre a családja a fogolycsere után kapott engedélyt.

Abban a pillanatban azt hitte, hogy visszakapta apját, és végre vége a katonáskodásának. Amikor Szerhij bejelentette, hogy visszatér a frontra, a lány felháborodott. „Nagyon dühös voltam emiatt” – mondja. „Mondtam neki, hogy nem akarom, hogy visszamenjen harcolni. Könyörögtem neki, hogy ne menjen.” A férfi azonban azóta is harcol, lánya pedig továbbra sem tudja, hogy valaha hazatér-e úgy igazán az apja.

Az ukrán vezetést azonban jól láthatóan nem érdekli a háború ára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelműen elkötelezett a háború folytatása mellett, és ezért mindent meg is tesz. Ukrajna nemrég olajblokád alá vonta Magyarországot annak érdekében, hogy beavatkozzon a magyar választásokba és egy ukránbarát kormányt segítsen hatalomra Magyar Péter személyében.

A Tisza Párt elnöke 2024 óta egyeztet ukrán vezetőkkel, és legutóbb Kijevben is járt, látogatásának pontos részleteit azonban nem hozta nyilvánosságra. A beszámolók szerint az ukrán fővárosban találkozott egy ukrán titkosszolgálati ügynökkel, és felmerült az is, hogy Volodimir Zelenszkij közvetlen környezetéből más szereplőkkel is tárgyalhatott, bár ennek részleteit nem erősítették meg.

A látogatás céljáról csak közvetett információk állnak rendelkezésre, mivel Magyar Péter nem ismertette annak hátterét. Kijevi útja során az ukrán hősök emlékfalánál is megjelent, amelyről a közösségi médiában is megosztott tartalmakat.

Emellett a müncheni biztonságpolitikai konferencián is jelen volt, ahol Volodimir Zelenszkij szintén részt vett. Bár hivatalos találkozóról nem számoltak be, azt egyik fél sem cáfolta, hogy egy időben tartózkodtak ugyanazon a helyszínen. Magyar Péter több bejegyzést is közzétett Münchenből, azon a napon is, amikor Zelenszkij az Ukrajna-házban tárgyalt európai politikusokkal és panelbeszélgetésen vett részt.

Borítókép: Ukrán gyerekek játszanak egy igluban (Fotó: AFP)