Mennyit ér valójában egy festmény?

Az Európai Unió tagországaiban bevett szokás a becsült értékes árverés, amelytől hazánkban még félnek az aukciósházak. A Nagyházi Galéria és Aukciósház áprilisi aukciója a második a sorban, amelyen a tételeknek nincs kikiáltási ára.

A Nagyházi Galéria és Aukciósház tíz évvel ezelőtt rendezte első aukcióját, amelynek évfordulóján, április 14-én tartja 105. árverését. Ez a tíz éves jubileum különösen az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt fontos, amely több új kérdést is felvet a műkereskedelemben. Az EU tagországaiban már régóta bevett gyakorlat a becsült áras árverés, vagyis a galéria szakértői a tárgyak értékének meghatározásakor egy becsértéket állapítanak meg. Magyarországon az aukciósházak azonban még tartanak ettől az üzletstratégiai változtatástól, mondván, a vevőt nem biztathatják arra, hogy ne adjon az általa vágyott tárgyért magasabb összeget. A műtárgy értéknek becslése természetesen nagyobb bizalmat követel a beadótól és a cégtől.

A becsült érték egyrészt tükrözi a hazai műkereskedelemben kialakult árszínvonalat, ugyanakkor a becsérték felső határának megválasztásával minősíti is a kiemelkedő színvonalú, de a műtárgypiac által esetleg alul minősített tárgyak várható értékét. A Nagyházi Galéria és Aukciósháznál április 14-e a második alkalom, hogy az árverésen szereplő tételeknek nem lesz kikiáltási ára. Az indulóár a becsérték alsó határának 60 százaléka, a licit emelkedésében nincs változás. A tárgy beadója azonban egy limitértéket határozhat meg, így ha ezt a licit nem éri el, akkor a műkincs nem kel el. Limit nélkül a licit addig csökken, amíg ajánlat nem érkezik, de legfeljebb a becsült ár alsó határának 50 százalékáig, amennyiben több ajánlat érkezik, a licit ismét emelkedik.

Magyarország nyitott az európai művészetre, ezért a csatlakozással várhatóan több külföldi műtárgy is szerepel majd az árveréseken. A külföldi műkereskedőket azonban elriaszthatja a magyar aukcióktól, hogy a hazánkba került műtárgyakat továbbszállítani, az országból kivinni már nem lehet, csak hatósági engedéllyel. Ennek során viszont könnyen védetté nyilváníthatják. Európa és Amerika gyűjtői egyébként újra a klasszikus, főként a barokk és reneszánsz műalkotások valamint a kalsszikus ékszerek iránt érdeklődnek. Újabban az ázsiai és afrikai műtárgyak is kelendőek. Hazánkban még mindig a XX. századi magyar műtárgy vezeti a listákat, ami érthető, hiszen a múlt század a magyar képző-és iparművészet nagy korszakának tekinthető.

A Nagyházi Galéria és Aukciósház 105. aukciójának tételei között szerepel többek között Rippl-Rónai József, Csók István, Iványi- Grünwald Béla, Telepy Károly, Markó Károly, Barcsay Jenő, Rudnay Gyula, Kohán György több műve, és meg kell említeni Szinyei Merse Pál Az öngyilkos Faust a tengerparton című festményét is, amely sokáig „lappangott”.