Egy magyar szavazat Mongóliából

Igyekezniük kell azoknak, akik nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni a vasárnapi európai uniós parlamenti választáson, ugyanis ez iránti kérelmüket péntekig fogadják el az illetékesek. Néhány hazánkfia Nigériából, Kubából és Mongóliából küldi szavazatát.

Csupán péntek délutánig lehet igazolást kérniük azoknak, akik nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni a vasárnapi európai uniós parlamenti választáson. Amennyiben a választópolgárok valamilyen ügyből kifolyólag mégsem tudnak abban a helyiségben szavazni, ahová az értesítőjük szól, pénteken 16 óráig még személyesen felkereshetik a lakóhelyük szerinti jegyzőt, és igazolást kérhetnek arra a településre, ahol majd a szavazás napján tartózkodnak – mondta el a Magyar Rádiónak Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője.

A valasztas.hu szerint az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben veheti igénybe más választópolgár, vagy ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét. Ezeket a személyeket a fogyatékos ember a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott a választópolgár segítségével együtt töltik ki a szavazólapot.

A szavazásra mozgóurna útján is van lehetőség, ám azt kérelmezni szükséges. Ebben az esetben a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt. A mozgóurnával történő szavazást kizárólag a mozgásában gátolt választópolgár veheti igénybe. A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni.

Az európai parlamenti választás 71 magyar külképviseleten is zajlik majd, ami az előzetes becslések szerint több mint százmillió forintba fog kerülni. Ezekről a helyekről összesen 2415 ember jelezte, hogy a június 13-i EP választásokon külföldön kíván szavazni. A jelenleg külföldön élő magyar állampolgárok többsége Franciaországban fog választani – legalábbis az előzetes előrejelzések szerint 253-an –, ezt követi a Belga Királyság – 249 fő –, majd Nagy-Britannia, míg az Egyesült Királyságban 238-an adják le voksaikat. Csekély az érdeklődés Németországban: ott mindössze 164 magyar állampolgár szavaz majd az előrejelzések szerint, ezen kívül Olaszországban 111-en, Szvájcban pedig 106-an voksolnak a képviselőjelöltekre. Indiában és az Egyesült Arab Emirátusokban öt fő kíván vélemény nyílvánítani az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban,Vietnamban, Jordániában és Marokkóban ketten. A legérdekesebb adat mégis talán az, hogy hazánk fiai – igaz egyesével – még Nigériából, Kubából, Mongóliából is úgy gondolják, hogy hozzá kell szólniuk a Magyarországon zajló politikai élethez.

A kijelölt diplomaták a nagykövetségekről az EP választás befejeztével lepecsételt futáranyagként hozzák haza a szavazóurnákat. A 71 urnát egyszerre bontják majd fel a budapesti választási központban, a Duna Palotában. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.

Az európai parlamenti képviselőket 1979 óta választják közvetlenül az unió állampolgárai. A választások lebonyolításának nincs egységes rendszere, az egyes tagállamok képviselőinek megválasztására a tagállami szabályozás alapján kerül sor. Idén az Európai Parlament megválasztása júniusban lesz, amelyben ezúttal Magyarország is részt vesz, mint csatlakozó állam. A Magyar Köztársaság 24 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, ahol a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.

Az Európai Parlamentben 732 hely van. A vasárnapi egyfordulós szavazás 8 millió magyar választópolgár érdeklődésétől függetlenül mindenképpen eredményes lesz. A listával induló nyolc párt közül a mandátumkiosztásban csak azok vesznek részt, amelyek megszerezték az érvényes szavazatok 5 százalékát. A közvéleménykutatók jövendöléséből és az unió eddigi tapasztalataiból várható körülbelül 50 százalékos érdeklődés esetén ez 400 ezer voksot jelent.