Pénteken napközben Londonban a Brent 41,50, New Yorkban az észak-amerikai könnyűolaj 44,77 dollárig drágult hordónként a legközelebbi határidőre, ami a legmagasabb szint azóta, hogy a két piacon 1988-ban, illetve 1983-ban bevezették ezt a kontaktust. A kereskedés vége felé azonban megfordult az emelkedő trend, Londonban 40,65, New Yorkban 43,95 volt a záróár.
A szűk kínálattal kapcsolatos permanens aggodalmak mellett az orosz Jukosz olajtársaságról érkező hírek befolyásolták a jegyzés alakulását. Az első – negatív – fejlemény az volt, hogy a vállalat közölte: bankszámlája teljesen lenullázódott, mert a végrehajtók az oda beérkező pénzeket azonnal lefoglalják a 2000-ről fennálló 3,4 milliárd dollárnyi adótartozás törlesztése címén. Eddig 900 millió dollárt hajtottak be ilyen módon. A társaság az augusztusi szállításokért már előre kifizette a díjat az olajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftynek, de a hónap közepéig át kellene utalni a pénzt a szeptemberi szállításokért. Ehhez és az egyéb tevékenységek biztosításához 400 millió dollárra lenne szüksége.
Kisvártatva pozitív hír is jött viszont a Jukoszról, egy bíróság ugyanis jogellenesnek ítélte a végrehajtóknak azt a korábbi akcióját, amelyben lefoglalták a társaság legnagyobb termelőegységét, a Juganszk-nyeftyegazt. Az állam részben e cég eladása révén akart hozzájutni az adóhátralékhoz, a törvény azonban kimondja, hogy behajtás esetén először a nem központi érdekeltségeket kell értékesíteni. A végrehajtók fellebbezhetnek az ítélet ellen, így megeshet, hogy a Jukosz győzelme rövid életűnek bizonyul. A brit Sunday Times értesülése szerint egyébként egy, a dubai uralkodó család tagjaiból álló csoport tízmilliárd dollárért megvásárolná a Jukoszt.
Az Egyesült Államokban John Kerry demokrata elnökjelölt tízéves programot javasolt az olajfüggőség csökkentése érdekében. Az olaj- és olajtermékek forgalmazásából befolyó adóbevételekből létrehoznának egy 30 milliárd dolláros alapot, amelynek kétharmadából adókedvezményeket adnának az üzemanyag-takarékos gépkocsikat kifejlesztő autógyáraknak, a fennmaradó tízmilliárd dollárt pedig a régi szénerőművek környezetvédelmi korszerűsítésére fordítanák.
Idén várhatóan 8–12 milliárd dollárnyi tőke távozik Oroszországból a tavalyi 2,9 milliárd után – nyilatkozta pénteken Andrej Klepah, a gazdasági minisztérium főosztályvezetője, aki ezzel fölfelé korrigálta főnöke, German Gref gazdasági miniszter egy nappal korábbi 8–8,5 milliárd dolláros, és a jegybank még korábbi, 6,5 milliárdos ez évre szóló becslését. A moszkvai jegybank júliusi jelentése szerint az idei év első felében 5,5 milliárd dollárral több tőke hagyta el Oroszországát, mint amennyi beérkezett, míg tavaly az első félévben a tőkemozgás mérlege még 3,9 milliárd dolláros többletet mutatott. Klepah szerint a tőke menekülésének fő oka nem a Jukosz-ügy, hanem az orosz bankrendszer stabilitásával kapcsolatos aggodalmak és a lakosság növekvő rubeleladásai.
Az év első felében 7 milliárd dollárnyi spekulatív tőkét vontak ki a bankokból és a lakosság júniusban 1,7 milliárd dollárt vásárolt, 57 százalékkal többet, mint májusban – hangsúlyozta. Az olajvállalat ügye a főosztályvezető szerint kétségtelenül kedvezőtlen hatást gyakorolt, de nem volt meghatározó. Elemzők azonban nem értenek egyet ezzel. A Kreml szerintük egész pályás letámadásba ment át az olajcég, és korábban politikai ambíciókat tápláló megalapítója, a letartóztatásban lévő Mihail Hodorkovszkij ellen, s ha továbbmegy ezen az úton, akkor leáll a külföldi tőke beáramlása, hiszen ennek alapfeltétele a kiszámíthatóság.
Forrás: Napi Gazdaság
Emmanuel Macron francia elnök
Új repülőgép-hordozót épít Franciaország
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!