Magyarország a tavalyi 40. helyről a 42. helyre csúszott vissza a Transparency International 146 országot rangsoroló idei jelentésében, bár korrupciós mutatónk ugyanúgy 4.8, mint az elmúlt esztendőben. A volt szocialista államok közül csak Szlovénia és Észtország, viszont az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozók közül rajtuk kívül Málta és Ciprus is megelőzött bennünket. A korábban társult államok közül egyedül Görögországot sikerült megelőznünk. A listát továbbra is Finnország vezeti 9.7 ponttal, utána Új-Zéland következik 9.6, majd Dánia és Izland egyaránt 9.5 ponttal.
Annak ellenére, hogy a baloldal 2002-ben a korrupció fölszámolásának ígéretével szerzett parlamenti többséget, hazánk azóta töretlenül csúszik vissza a Transparency listáján. Míg az Orbán-kormány hivatalba lépésének évében a 33. helyen álltunk, majd 1999 és 2001 között stabilan a 31. helyet őriztük, 2002-re a 33., 2003-ra a 40. helyre estünk vissza.
A tavalyi drámai visszaesésben nagy szerepet játszott a brókerbotrány kirobbanása, amelynek hullámai a Der Spiegel német hírmagazin akkori kommentárja szerint elérték a „szociáldemokrata” kormányt is. A berlini székhelyű Transparency International nevű nemzetközi szervezetet 1993-ban hozták létre a korrupció elleni küzdelem jegyében, és azóta összesen kilencven országban – köztük 1996 óta hazánkban – alakult nemzeti tagozat. Céljuk, hogy jogi, közgazdasági, politikai szakemberek összefogásával fölvegyék a harcot a közéletet átható korrupcióval szemben, illetve a döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tételével javítsanak az emberek életminőségén.
Minden esztendőben kiadnak egy globális korrupciós jelentést, amely az egyes országokban megkérdezett üzletemberek és egyszerű állampolgárok véleményén alapul. A válaszadók egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelhetik a hazájukban tapasztalt közéleti visszaélések mértékét. A 10-es a legjobb osztályzat. Közép-Kelet Európában csak Szlovákia és Csehország javított pozícióján. Bulgária ugyan két tized ponttal többet szerzett, mint a megelőző évben, de ugyanúgy a 54. helyen végzett, Románia egy tized pontot javult, de négy helyet rontott, míg Lengyelország és Horvátország két tized ponttal gyűjtött kevesebbet tavalyhoz képest. A legkorruptabb közép-kelet-európai állam Ukrajna, amely a tavalyi 106. helyről idén a 122. -re csúszott vissza.
A Transparency
International korrupciós indexe |
Ország
neve: |
Korrupciós
index: |
1. Finnország
|
9.7 |
| 2. Új-Zéland |
9.6 |
3. Dánia
|
9.5 |
| 3. Izland |
9.5 |
5. Szingapúr
|
9.3 |
6. Svédország
|
9.2 |
7. Svájc
|
9.1 |
8. Norvégia
|
8.9 |
9. Ausztrália
|
8.8 |
10. Hollandia
|
8.7 |
11. Egyesült Királyság
|
8.6 |
12. Kanada
|
8.5 |
13. Ausztria
|
8.4 |
13. Luxemburg
|
8.4 |
15. Németország
|
8.2 |
(...)
|
|
21. Barbados
|
7.3 |
(...)
|
|
31. Botswana
|
6.0 |
31. Észtország
|
6.0 |
| 31. Szlovénia |
6.0 |
(...)
|
|
36. Ciprus
|
5.4 |
37. Jordánia
|
5.3 |
38. Qatar
|
5.2 |
39. Malájzia
|
5.0 |
39. Tunézia
|
5.0 |
41. Costa Rica
|
4.9 |
42. Magyarország
|
4.8 |
43. Olaszország
|
4.8 |
(...)
|
|
49. Görögország
|
4.3 |
(...)
|
|
51. Cseh Köztársaság
|
4.2 |
(...)
|
|
54. Bulgária
|
4.1 |
(...)
|
|
57. Lettország
|
4.0 |
57. Szlovákia
|
4.0 |
(...)
|
|
90. Oroszország
|
2.8 |
(...)
|
|
122. Ukrajna
|
2.2 |
(...)
|
|
145. Banglades
|
1.5 |
| 145. Haiti |
1.5 |
|
|
