A Ferencváros, az Újpest és a Debrecen váltja ki a legnagyobb érzelmeket tizennyolc magyarországi csapat és a nemzeti válogatott közül. A Sport+Markt kutatása szerint minden harmadik válaszadó szereti, minden negyedik válaszadó ugyanakkor nem kedveli a Ferencvárost, amely így is vezeti a kedveltségi ranglistát. A második helyezett Debrecenről a jelen adatsorok csak jó vélekedést mutatnak ki, a válaszadók 15 százaléka kedvezően vélekedik a csapatról. A nagy múltú, ám időnként viharos jelent megélő Újpest „szeret-nem szeret” táborának nagysága megegyezik, a Vasas esetében pedig a szimpatizánsok nagyobb arányt képviselnek, mint a klubot nem kedvelők – olvasható a Világgazdaságban.
A megnevezetteken túl azonban a településtől függetlenül az a jellemző, hogy a véleményt nyilvánítók tábora szűk. Feltételezhetően elsősorban a helyi szurkolók alkotják a néhány százalékos bázist. Ők azonban rendre többen vannak, mint az ellenséges érzelmeket megfogalmazók.
A csapatok iránti, a feltételezetthez képest lényegesen kedvezőbb szurkolói hozzáállás ugyanakkor meglehetősen közepes intenzitású érdeklődést mutat. Míg a legnépszerűbb formáció, a nemzeti tizenegy mérkőzéseire a válaszadók 45 százaléka kíváncsi, az első osztály bajnokságára valamivel többen, mint a válaszadók harmada.
Az ötfokozatú skálán – „egyáltalán nem érdekel”-től a „nagyon érdekel” érdemjegyig – mért érdeklődés a nemzeti válogatott esetében is csak közepes osztályzattal honorálható. Ugyanez a vizsgálati módszer a nemzetközi küzdelmek különböző szintjeinek szórakoztató voltáról lényegesen magasabb szurkolói osztályzatot mutat ki a magyar válaszadók körében.
A 600 megkérdezett 95 százaléka érdeklődik a labdarúgó-világbajnokság és csaknem ugyanennyien a Bajnokok Ligája és az Európa-bajnokság iránt. Még a kilencedik helyen álló Bundesliga is 69 százalékos érdeklődést vált ki, 3,9-es átlagérték mellett. A világversenyeken, kupákon túl az angol, spanyol és olasz bajnokság áll kiemelkedő helyen a sorban. Ez az árnyalt érdeklődés a tévéközvetítések mennyiségéről kialakított véleményben is megfogalmazódik.
Mind a magyar vonatkozású, mind a nemzetközi versenyek esetében azonos arányban – a megkérdezettek 30 százaléka – szeretné növelni a közvetítések számát. Lényeges a véleményeltérés a közvetítések mennyiségével elégedettek, illetve azt túlzott mértékűnek vélők között, annak ellenére, hogy valamennyien érdeklődnek a mérkőzések tévéközvetítései iránt. Míg az európai focit 3 százalék érzi túlzott arányban bemutatottnak, addig a magyar meccsek a válaszadók 10 százaléka szerint túl gyakran szerepelnek a képernyőn.
A labdarúgás magyar szerelmeseinek legkedveltebb csapatai a Real Madrid, a Manchester United, a Bayern München, a Barcelona, az olasz AC Milan és Juventus. Ha összevetjük ezt a listát a leggazdagabb klubok listájával, akkor egyértelműen látszik a feltételezett összefüggés a gyepen mutatott teljesítmény, a szurkolói elkötelezettség és a bevételek alakulása között.
A kereskedelmi jellegű bevételeket tekintve maguk az érintettek soha nem elégedettek. Annak ellenére sem, hogy magyar mértékkel nézve hihetetlen nagyságrendű összegre tesznek szert. A Manchester Unitednek 66 millió euró, a Juvetusnak 79 millió, Bayern Münchennek pedig 97,5 millió folyt be az ilyen jellegű szerződéseiből, de még a rangsor 20. helyén álló Valencia is 15 millió euróval számolhatott.
Az elsősorban a szponzori együttműködést érintő ajánlatok tartalma, formája, a partner üzleti, kommunikációs érdekeit figyelembe vevő eszközrendszere az érintettek szerint sem érik még el a kívánt szintet. Ám bizonyára igazuk van a növekedési lehetőségeket firtatóknak, ugyanis csupán a mezszponzoráció összesen körülbelül 320 millió eurónyi összeget jelentett a 2003/2004-es szezonban Angliában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban és Hollandiában összesen.
Ez a nagyságrend körülbelül 50 százalékos növekedést mutat a Sport+Marktnak az 1999/2000-es szezon európai klubcsapatairól készített jelentéséhez képest.
A Football Monitor Hungary 2003/2004 II. negyedévében vizsgálja a labdarúgásban érdekelt szponzorok ismertségét és a mezszponzorok jelenlétét is.
A sportszergyártókon, a liga egykori és jelenlegi névadóin kívül csak néhány egyéb ágazat reprezentánsai mutatnak jelentősebb említési arányt – mind a szponzori, mind a mezszponzori megnevezést tekintve. Az összesen nyolc márka közül négy nemzetközi brand (Adidas, Nike, T-Mobile, Vodafone), egyikük az első osztályú magyar klubcsapatok körében nem aktív márka. Az egyes csapatok kedveltsége, a különböző mértékben ismert csapatokhoz való kapcsolódás, valamint a képernyőre kerülés azok a mindenképpen figyelembe veendő faktorok, amik arra a következtetésre vezetnek, miszerint az említett márkák kiemelkedőbb szponzori ismertségét a nemzetközi mérkőzések magyarországi közvetítései is erősítik.
A listavezető magyar márkák ismertsége elsősorban a bajnokság névadásával, valamint a nagyon kedvelt magyar klubokkal való együttműködéssel függnek össze.
Forrás: Világgazdaság
paks ii
Paks II: Itt van az osztrák zsoldban álló politikai nyomásgyakorlók sora
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!