Külhoni magyar útlevél, „szülőföldalap”, gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési program – várhatóan ezekkel az egyelőre homályos javaslatokkal fogadja a meghívottakat a Gyurcsány-kabinet. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára a kolozsvári Krónikának cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait.
Hangsúlyozta, a Máért figyelme nem korlátozódhat arra a kérdésre, hogy mi lesz a kettős állampolgárság javaslatával. Szabó Vilmos elutasította azt a megközelítést is, hogy minden idők legviharosabb Máért-ülése elé nézünk. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője lapunkban megjelent tegnapi írásában egyebek mellett kifejtette: „a Gyurcsány–Hiller duó érzi, hogy nemzeti deficitbe lavírozták magukat.
Ezért az elkövetkező időszakban csomagba gyűjtött, sok költségvetési forrást nem igénylő, ám mégis hangzatos adminisztratív és költségvetési intézkedésekről fogunk hallani a határon túli magyarokat illetően.” A fideszes képviselő szerint ebben a helyzetben a polgári oldal feladata az lesz, hogy ne engedje elterelni a figyelmet a népszavazás valós tétjéről, és felhívja a figyelmet a bejelentések valódi tartalmára.
Markó Béla lapunknak elmondta, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kettős állampolgárság ügye mellett a költségvetési támogatás stabilitásának kérdését fogja fölvetni a Máért ülésén. „Kérni fogjuk, hogy a magyar kormány a költségvetésnek megszabott hányadát szánja a határon túli magyarok támogatására.
Tudom, hogy ez jövőre már nem lesz lehetséges, de ha elfogadják javaslatunkat, akkor mindezt 2006-ra elő lehetne készíteni” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az RMDSZ elnöke, aki a határon túli magyar közösségek közös gondjának nevezte az Illyés Közalapítványnak juttatott támogatásokat, amelynek növelésére a szövetség szintén fel kívánja hívni a figyelmet.
Markó üdvözölte és jó elképzelésnek minősítette a kormány szerdán bejelentett támogatási csomagját. Ugyanakkor kissé megkésettnek nevezte a külhoni magyar útlevél bevezetését. „Ezek az intézkedések azonban nem állíthatók szembe a kettős állampolgárság népszavazásra feltett kérdésével. Ismert az álláspontunk: a népszavazáson igent kell mondani” – hangoztatta Markó.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kormánypártok pofon ütötték a határon túli magyarságot, amikor a nemmel való voksolásra biztattak a kettős állampolgárság megadásának kérdésében. A vajdasági vezető szerint miközben otthon fizikai pofonokat kapnak a kisebbségben élő magyarok, aközben az anyaországtól átvitt értelemben kapták most ugyanezt.
Duray Miklós szerint a kettős állampolgárságról tartandó ügydöntő népszavazás kezdeményezői nem a felelősségük teljes tudatában cselekedtek, bár jó szándékuk nem kérdőjelezhető meg. A felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke ilyen körülmények között egyedül azt tartja üdvözítő kiútnak, ha a népszavazás eredményes lesz, és ha a résztvevők többsége igennel voksol, mert ha mégsem, az kudarcélmény lenne a határon túli magyarok számára.
– A határon túli magyarok anyaországgal kapcsolatos jogviszonyát elsősorban a törvényhozás és az alkotmányos testületek hivatottak megoldani, mégpedig egyrészt a magyar joghagyományoknak megfelelően, másrészt a jogfolytonosság helyreállítása érdekében – hangsúlyozta Duray. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szerint a Máért – ha sikerül konszenzusra jutni a kettős állampolgárság támogatását illetően – újabb mérföldkővé válhat a trianoni trauma feloldásának és a határmódosítás nélküli nemzeti integrációnak a folyamatában.
A kárpátaljai, a horvátországi és a szlovéniai magyar szervezetek is egyértelműen támogatják a kettős állampolgárság kiszélesítését.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
