Orbán: Törvényt kell alkotni a kettős állampolgárságról

December 5-ig ki kell dolgozni egy törvényt, amely pontosan meghatározza, hogy milyen tartalma is lesz a kettős állampolgárságnak – mondta Orbán Viktor, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idején tartott sajtótájékoztatóján. Mádl Ferenc államfő kijelentette: nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot.

Orbán Viktor volt miniszterelnök azt szorgalmazza, hogy megoldást kell találni arra, hogy december 5-én ne rossz lelkiismerettel mondjanak igent a magyarok a népszavazáson. Úgy vélte, zűrzavar és félreértes van a kettős állampolgárság kapcsán, és ezeket minél előbb el kell oszlatni. El kell mondani a szavazóknak, hogy nem jár külön kiadással a magyar állampolgárság megadása a határon túliaknak. Orbán Viktor leszögezte: december 5-ig ki kell dolgozni egy törvényt, amely pontosan meghatározza, hogy milyen tartalma is lesz a kettős állampolgárságnak. Az alapelvekben kell egyetérteni, és akkor meg lehet alkotni a törvényt – tette hozzá. Orbán Viktor két alapelvet fogalmazott meg.
Az első, hogy olyan útlevelet kapjanak a határon túli magyarok, mint ami a magyarországiaknak is van. A Fidesz elnöke utalt arra, hogy eredetileg a magyar igazolvány lehetővé tette volna, hogy a határon túliak Magyarországra utazzanak, ám ezt a kormányváltás után kivették a szövegből.
A másik alapelv pedig, hogy az útlevél megadása ne legyen teher a magyar adófizetőknek – mondta. Orbán Viktor úgy véli, a kettős állampolgárság megadása gazdasági lehetőséget jelent Magyarországnak, nem pedig gazdasági terhet. Hozzátette: a magyar állampolgárság kiterjesztésével Budapest regionális központ is lehet. Beszámolt arról, hogy a Máért elején felszólalt az RMDSZ, és az MKP elnöke, tehát Markó Béla, és Bugár Béla, akik arra kérték a magyar kormányt, hogy változtasson álláspontján, és ne a nemre buzdítsa az embereket, hanem az igenre.

Nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot – jelentette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet budapesti tanácskozásának megnyitóján. Mint mondta, a kettős állampolgárság megadását a külhoni magyar közösségek történelmi igazságtételnek tekintik. Mádl Ferenc szólt arról is, hogy szerinte nem várható tömeges elvándorlás, ha megadják az állampolgárságot a határon túliaknak.

Mint mondta, számolni kell azzal, hogy lesznek olyan szomszédos országok, illetve magyar közösségek, akiknek uniós tagsága csak hosszabb távon valósul meg. Számukra a kapcsolattartás megkönnyítésére szükség van új konzulátusok megnyitására. Mádl Ferenc úgy vélte, abban kellene iránymutatást adni, hogy az unióban és az egyes nemzetek jogában ismert többféle tartalmú állampolgárság mely elemei szolgálnák leginkább a határon túli magyar közösségek javát.

Vannak olyan problémák, amelyekben csak hosszas és összehangolt erőfeszítések eredményeként érhetők el kedvező változások, ilyen például a kisebbségi magyarság számának csökkenése és az elvándorlás – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, a kabinet attól tart, hogy sok határon túli magyar hagyná el otthonát, ha megkapná a magyar állampolgárságot. A kormányfő hagnsúlyozta, ezért kívánják más eszközökkel megoldani a problémákat. Példaként említette a külhoni magyar útlevél bevezetését, a szülőföld-alap létrehozását, valamint a határon túli magyar vállalkozók támogatásának ügyét.

A tárgyaláson a miniszterelnök mellett a kormány több tagja, valamint a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt. A határon túli magyar szervezetek teljesen egységesek abban, hogy igennel kellene szavazni a december 5-ére kiírt népszavazáson. A támogatók között van a Fidesz és az MDF, elutasításra biztatja híveit az MSZP és az SZDSZ.

A Magyarok Világszövetsége hatástanulmányt készíttetett a kettős állampolgárság bevezetésével kapcsolatos költségekről. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Magyar Állandó Értekezlet helyszínén tartott mai sajtótájékoztatóján ennek eredményeit ismertette. Mint mondta: a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelepülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentenének a magyar költségvetésnek. A hatástanulmány szerint 800 ezer fővel számolva nem 550 milliárd forint többletkiadása, hanem 183 milliárdos többletbevétele lesz a költségvetésnek.

Az elnök hangsúlyozta azt is: a magyar jogrend egyértelműen a közteherviselésre alapozza a szociális és egészségügyi ellátásokat, a kettős állampolgárság tehát nem jogosítja fel a határon túli magyarokat a szolgáltatások igénybe vételére.

Az Európai Uniónak nincs az állampolgárságra vonatkozó szabályozása, és nem támaszt feltételeket ezzel kapcsolatban. Az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette: az unió a kérdést – beleértve egy esetleges népszavazást is – teljes mértékben tagállami hatáskörbe utalja, vagyis nem szól bele – számolt be a Duna TV Híradója. Pietro Petrucci tudomása szerint a kettős állampolgárság több uniós tagállamban létezik.

(InfoRádió-HírTV)