Ellenzik a magyar prefektusokat

Hatalmas ellenkezést váltott ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség koalíciós partnereiből az az igény, hogy magyar prefektusokat nevezzenek ki néhány erdélyi megye élére. A kormányzó román pártok Kovászna megyei szervezetei például készek beperelni a román államot, ha Háromszéket RMDSZ-es főispán irányítja a jövőben.

2005. 01. 04. 18:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Intenzív tárgyalásokat folytatnak ezekben a napokban a romániai kormánypártok az új megyei prefektusok kiválogatásáról, akiket január 10-ig kíván beiktatni a Calin Popescu Tariceanu vezette bukaresti kormány. A legtöbb tisztviselő kijelölésére természetesen a liberális-demokrata DA Szövetség jogosult, de számos prefektusi, illetve alprefektusi funkciót vindikál magának a Román Humanista Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is.

Az erdélyi magyarok érdekképviseleti szervezete négy megye – Arad, Beszterce-Naszód, Máramaros és Kovászna – prefektusi tisztségét követeli, továbbá igényt tart hét alprefektusi pozícióra. Takács Csaba ügyvezető elnök tegnap lapunknak elmondta, a szövetség megyei szervezetei megtették a kormány leendő területi képviselőinek személyére vonatkozó javaslataikat, döntést azonban várhatóan csak a jövő héten, január 10-e táján hoznak Bukarestben.

„A prefektusok terén számunkra a székely, valamint ama szórvány megyék jelentik a prioritást, ahonnan nem sikerült képviselőt bejuttatni a parlamentbe. Ezen túlmenően adott esetben a Kárpátokon túli megyékben is el kell vállalnunk ezt a tisztséget, hiszen az RMDSZ országos szinten vállalt kormányzati felelősséget” – nyilatkozta Takács Csaba, hozzátéve: a szövetség 12-14 államtitkári funkciót is szeretne betölteni a román kormányban.

Az RMDSZ jelenleg három, Hargita, Szatmár és Maros megyében rendelkezik alprefektusi tisztéggel, miközben korábbi kormányzati pozíciójában, 1996–2000 között összesen öt alprefektusa és két prefektusa volt. Viszont a jelek szerint a bukaresti alkudozások ellenére továbbra sem sikerül elérni, hogy magyar főispánt nevezzenek ki a legmagyarabb megye, Hargita élére, amit a székelyföldi régió magyarsága meglehetős felháborodással fogadott.

„Járni jár a magyar prefektusi tisztség, de nem jut” – illusztrálta a helyzetet a minap Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Markó Béla RMDSZ-elnök elismerte, a kormánykoalíciót alkotó négy párt között élénk vita folyik a prefektusi tisztségekről, és bár személy szerint azt szeretné, ha a magyar többségű megyékben RMDSZ-es tisztségviselők képviseljék az új román kormányt, kevés az esély arra, hogy a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyét magyar nemzetiségű prefektus képviselje a jövőben.

Markó szerint egyébként a magyar többségű székelyföldi megyékben azért nehéz érvényre juttatni a szövetség és a magyarság erre vonatkozó elvárását, mert a két régióban mind a megyei, mind a helyi önkormányzatokat RMDSZ-es, illetve független magyar elöljárók vezetik, így érthetőbb a román pártok ellenkezése.

A magyar prefektusok kinevezése ellen leginkább a székelyföldi Kovászna megyében tiltakozik a román közösség, de ellenző hangok érkeznek Aradról és Besztercéről is. Háromszéken 1992 óta román megbízottat nevezett ki a mindenkori bukaresti hatalom, és a jelenlegi prefektus például jelentős akadályokat gördített a magyar önkormányzatok elé.

A liberális-demokrata DA Szövetség háromszéki szervezetei a napokban bejelentették: készek pert indítani a román állam ellen, ha magyar főispánja lesz a megyének, ez az intézkedés ugyanis szerintük „lábbal tiporná” a székelyföldi románok emberi jogait.

„Konzultálni fogunk jogi szakértőinkkel, miként fordulhatnánk az európai szervezetekhez ebben az ügyben. De készek vagyunk akár a román államot is beperelni, hiszen a magyar prefektus kinevezése alapjában csorbítaná a Kovászna megyei románság emberi jogait” – nyilatkozta kedden Petre Strachinaru háromszéki parlamenti képviselő, a kormányzó Demokrata Párt területi szervezetének elnöke.

Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ehhez hasonló megnyilvánulások nem hozzák meg a kívánt politikai-kormányzati stabilitást Romániában, de nem kedveznek az ország EU-integrációs törekvéseinek sem. „Meggyőződésem, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök határozottan fellép majd annak érdekében, hogy ezek a szélsőséges jelenségek ne mérgezzék a még csak most munkába álló bukaresti kormánykoalíciót” – vélekedik a romániai magyar politikus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.