Intenzív tárgyalásokat folytatnak ezekben a napokban a romániai kormánypártok az új megyei prefektusok kiválogatásáról, akiket január 10-ig kíván beiktatni a Calin Popescu Tariceanu vezette bukaresti kormány. A legtöbb tisztviselő kijelölésére természetesen a liberális-demokrata DA Szövetség jogosult, de számos prefektusi, illetve alprefektusi funkciót vindikál magának a Román Humanista Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is.
Az erdélyi magyarok érdekképviseleti szervezete négy megye – Arad, Beszterce-Naszód, Máramaros és Kovászna – prefektusi tisztségét követeli, továbbá igényt tart hét alprefektusi pozícióra. Takács Csaba ügyvezető elnök tegnap lapunknak elmondta, a szövetség megyei szervezetei megtették a kormány leendő területi képviselőinek személyére vonatkozó javaslataikat, döntést azonban várhatóan csak a jövő héten, január 10-e táján hoznak Bukarestben.
„A prefektusok terén számunkra a székely, valamint ama szórvány megyék jelentik a prioritást, ahonnan nem sikerült képviselőt bejuttatni a parlamentbe. Ezen túlmenően adott esetben a Kárpátokon túli megyékben is el kell vállalnunk ezt a tisztséget, hiszen az RMDSZ országos szinten vállalt kormányzati felelősséget” – nyilatkozta Takács Csaba, hozzátéve: a szövetség 12-14 államtitkári funkciót is szeretne betölteni a román kormányban.
Az RMDSZ jelenleg három, Hargita, Szatmár és Maros megyében rendelkezik alprefektusi tisztéggel, miközben korábbi kormányzati pozíciójában, 1996–2000 között összesen öt alprefektusa és két prefektusa volt. Viszont a jelek szerint a bukaresti alkudozások ellenére továbbra sem sikerül elérni, hogy magyar főispánt nevezzenek ki a legmagyarabb megye, Hargita élére, amit a székelyföldi régió magyarsága meglehetős felháborodással fogadott.
„Járni jár a magyar prefektusi tisztség, de nem jut” – illusztrálta a helyzetet a minap Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Markó Béla RMDSZ-elnök elismerte, a kormánykoalíciót alkotó négy párt között élénk vita folyik a prefektusi tisztségekről, és bár személy szerint azt szeretné, ha a magyar többségű megyékben RMDSZ-es tisztségviselők képviseljék az új román kormányt, kevés az esély arra, hogy a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyét magyar nemzetiségű prefektus képviselje a jövőben.
Markó szerint egyébként a magyar többségű székelyföldi megyékben azért nehéz érvényre juttatni a szövetség és a magyarság erre vonatkozó elvárását, mert a két régióban mind a megyei, mind a helyi önkormányzatokat RMDSZ-es, illetve független magyar elöljárók vezetik, így érthetőbb a román pártok ellenkezése.
A magyar prefektusok kinevezése ellen leginkább a székelyföldi Kovászna megyében tiltakozik a román közösség, de ellenző hangok érkeznek Aradról és Besztercéről is. Háromszéken 1992 óta román megbízottat nevezett ki a mindenkori bukaresti hatalom, és a jelenlegi prefektus például jelentős akadályokat gördített a magyar önkormányzatok elé.
A liberális-demokrata DA Szövetség háromszéki szervezetei a napokban bejelentették: készek pert indítani a román állam ellen, ha magyar főispánja lesz a megyének, ez az intézkedés ugyanis szerintük „lábbal tiporná” a székelyföldi románok emberi jogait.
„Konzultálni fogunk jogi szakértőinkkel, miként fordulhatnánk az európai szervezetekhez ebben az ügyben. De készek vagyunk akár a román államot is beperelni, hiszen a magyar prefektus kinevezése alapjában csorbítaná a Kovászna megyei románság emberi jogait” – nyilatkozta kedden Petre Strachinaru háromszéki parlamenti képviselő, a kormányzó Demokrata Párt területi szervezetének elnöke.
Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ehhez hasonló megnyilvánulások nem hozzák meg a kívánt politikai-kormányzati stabilitást Romániában, de nem kedveznek az ország EU-integrációs törekvéseinek sem. „Meggyőződésem, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök határozottan fellép majd annak érdekében, hogy ezek a szélsőséges jelenségek ne mérgezzék a még csak most munkába álló bukaresti kormánykoalíciót” – vélekedik a romániai magyar politikus.
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is