A világgazdaság átlagához mérten kiugróan jó gazdasági növekedéssel büszkélkedhetnek az Európai Unió új tagállamai: a nyolc közép- és északkelet-európai ország gazdasága az idén öt százalékkal bővül. A nyolcak belső erőviszonyai azonban átrendeződnek: míg hosszú időn át a magyar gazdaság vezette a mezőnyt, addig mára a többiek látványosan felzárkóztak. A GKI felmérése szerint az utóbbi öt év átlagában Magyarország még mindig az élen áll, ám ha csupán 2003-ra vagy 2004-re tekintünk vissza, akkor a kép változik. Míg 2000-ben a magyar gazdaság 5,2 százalékkal növekedett, s ennél sietősebb ütemet csak a három balti ország produkált, addig 2003-ban csak a jóval fejlettebb Szlovénia haladt lassabban a magyar gazdaságnál, 2004-ben pedig csupán a cseh.
A tavalyi harmadik negyedévben Lettország 9,1, Litvánia 6, Észtország 6,2, Szlovákia 5,3, Lengyelország 4,8 százalékkal erősítette gazdaságát, addig Magyarország csupán 3,7 százalékkal. Jövőre a magyar, cseh és szlovén gazdaság nagyjából 4 százalék körüli teljesítményt nyújthat, a többiek pedig 5-6 százalékos ütemet diktálhatnak.
A tagságra váró államok gazdasága gyorsabban nő a magyarnál. A viszonylagos lemaradás és az ésszerűbbé váló gazdaságpolitikák elegye nyomán Románia tavaly csaknem 8, Bulgária 6, Horvátország 4, Törökország 9 százalékkal bővítette gazdaságát, s várhatóan 2005-ben is látványos növekedésben lesz részük. (Népszabadság)
Európai Szuperkupa
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
