Káprázatos kövek Spanyolországból

Káprázatos kövek - Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból címmel tegnap nyílt meg a Természettudományi Múzeumban a legnagyobb valaha is bemutatott drágakő-kiállítás. A bemutatott „kincsek" összesen 147 643,46 karát súlyúak. A látogatók amellett, hogy megcsodálhatják ezen köveket, megismerhetik szerkezetüket és a kialakulásukhoz vezető földtani folyamatokat is.

A spanyol Programa Royal Collections a világon szinte elsőként vállalkozott arra, hogy magángyűjteményekben fellelhető drágaköveket mutat be a nagyközönségnek. Az egyedülálló módon összeállított kiállítás öt éven át járja majd a világot, és hazánkba érkezik először.

A Káprázatos kövek című kiállítás a Programa Royal Collections két különálló gyűjteményéből, a Drágakő-paradicsom és a Páratlan drágakövek elnevezésű kollekcióból áll. Az első 6882 darab, összesen 103 829,96 karátnyi drágakövet tartalmaz. A Páratlan drágakövek hat olyan, rendkívüli példányt mutat be, amelyet mérete, tisztasága és színe alapján páratlannak tartanak. Ezek összesen 43 813,5 karát súlyúak. A Káprázatos drágakövek összesen 147 643,46 karáttal a legnagyobb valaha is bemutatott drágakő-kiállítás.

A bemutatott drágakőcsaládok közül leginkább a topázok, az akvamarinok, a smaragdok, a rubinok, a színes gyémántok, az opálok, a turmalinok és a zafírok a figyelemreméltóak. E csiszolt kövek jelentőségét méretük (sokuk meghaladja az 1000 karátot), tisztaságuk, színük változatossága és erőssége, árnyalataik, és a klasszikustól a legmodernebbig ívelő stílusokat képviselő megmunkálásuk határozza meg. Elsősorban Dél-Amerikából származnak, de vannak dél-ázsiai és dél-afrikai eredetűek is.

A kiállítás legjei a hatalmas, 25 250 karátos „Marabá holdja” topáz, a 456,5 karátos „Zöld szív” smaragd, az 1490 karátos „Araçual” kunzit, és a 8200 karátos „Déli Nap” citrin és a 243,5 karátos „Csillag” nevű csillagzafír. Ezeket a drágaköveket még soha sem állították ki.

A kiállítás ezek mellett olyan szerves eredetű drágaköveket is bemutat, mint a gyöngy, a korall, a borostyán és az elefántcsont, csakúgy mint a látogatók által kevésbé ismert drágaköveket is, mint például az akroit, a dioptáz, a sziberit vagy a wavellit.

A Természettudományi Múzeum tárlata nemcsak elkápráztat, hanem a drágakövek szerkezetével, a kialakulásukhoz vezető földtani folyamatokkal, a drágakövek lelőhelyeivel, ásványtani jellegével és csiszolásmódjaival is megismerteti a látogatót. Az interaktív vitrinek és egységek segítségével egészen július 4-ig nyerhetünk betekintést a drágakövek rejtett és titkokkal övezett világába.