Kínai hadgyakorlat Tajvan lerohanására

A nyilvánosság teljes kizárásával csütörtökön Moszkvából Pekingbe repült Jurij Nyikolajevics Balujevszkij tábornok. Az orosz vezérkari főnök tárgyalási naplójában egyetlen pont van: az őszre tervezett közös hadgyakorlat miatt keletkezett feszültség feloldását szeretné elérni a kínai fővárosban.

Az orosz és a kínai hadügyminiszter még tavaly állapodott meg a Commonwealth 2005 (Nemzetközösség 2005) elnevezésű közös hadgyakorlat helyéről és időpontjáról. A tervek szerint a két atomhatalom idén augusztusban és szeptemberben „a nemzetközi terrorizmus elleni harc részeként„ szárazföldi és haditengerészeti egységek részvételével közös hadgyakorlatot tart a két ország határán. Tavaly ősszel azonban a kínai katonai vezetők jelezték Moszkvának, hogy változtatni kívánnak az eredetileg egyeztett terven és a „nemzetközi helyzetben tapasztalt kedvezőtlen változások miatt” inkább egy Tajvan lerohanását és elfoglalását gyakorló hadművelethez kérik az orosz katonák részvételét.

A meglepett orosz elnök nem akart további bonyodalmakat a japán és az amerikai kormánnyal és nemet mondott a kínai kérésre. Peking azonban nem hagyta annyiban a dolgot és március elseje és ötödike között Moszkvában titkos tárgyalások folytak a két ország katonai vezetői között. A kínai delegáció látván az orosz fél hajthatatlanságát négy nap után felállt az asztaltól és kilátásba helyezte, hogy a két kommunista ország kötött „a nehezen gyógyuló sebek felszakadhatnak és nehézségek támadhatnak„ az egyébként kiváló orosz-kínai kereskedelemi kapcsolatokban is. Putyint meggyőzték a keményvonalas tábornokai és a tárgyalások folytatására régi barátja, Balujevszkij tábornok Pekingbe repült. (1974 és 1979 között Putyin a KGB ezredeseként, míg Balujevszkij az NDK-ban állomásozó szovjet csapatok egyik parancsnokaként szolgált)

Az oroszok szeretnék a hadgyakorlatot az eredelileg kijelölt kínai-orosz határvidéken, Xin Jiang tartomány és az Ujgur Autonóm Terület határvidékén megtartani. „Örültem, mikor először hallottam a hadgyakorlatról, mert az elszakadásra váró ujgurok most láthatják, hogy milyen erősek vagyunk” – jelentette ki tavaly ősszel a terület katonai kormányzója.

A kínaiak azonban újragondolták a már aláírt egyezményt és most már a Tajvani szoroshoz közeli Zhe Jian tartományban akarnak közel kéthónapos erőfitogtató hadgyakorlatot tartani. A már letárgyalt létszámámú katonai erő nagyarányú növelését kérik, és – szintén újdonságként – közös partraszállási gyakorlatokat szorgalmaznak az orosz haditengerészet résztvételével.

Putyin elnök nincs könnyű helyzetben: egyrészt szeretné a hatalmát biztosító FSB (a KGB utódszervezete) és katonai vezetők bizalmát továbbra is megtartani, másrészt nem akar még egy újabb frontot nyitni az oroszországi demokráciát amúgy is folyamatosan bíráló amerikai és a Kuril szigetcsoport négy déli szigetét visszakövetelő japán kormánnyal szemben.

A vita miatt kialakult helyzetben a nemzetközi sajtó részletesen foglalkozik a gazdaságilag óriási ütemben fejlődő Kínai Népköztársaság katonai erejével. Megbízhatónak tartott katonai és polgári források szerint az igazi számokat valószínűleg csak a legfelsőbb kínai vezetők ismerik, ezért a különböző forrásokból nyilvánosságra került adatokat óvatosan kell kezelni.

A megfigyelők abban egyet értenek, hogy hiába van Kínának atomfegyvere és több mint 3 millió főből álló hadserege, a hagyományos fegyverekkel való rossz felszerelés, a hiányos kiképzés és a tiszti és tiszthelyettesi állomány gyenge elméleti és gyakorlati felkészültsége miatt – jelenleg még – a kínai Néphadsereg ütőereje messze elmarad a kommunista pártvezetők által elvárt szinttől.

Forrás: Russian Information Agency – Novosty, Kommersant, Interfax – Military News Agency, International Institute for Strategic Studies