Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap A német gazdaság lelkesen köszönti az előrehozott választásokat címmel tudósít a kancellári bejelentés értékeléséről. A német gazdaság képviselői éppen úgy örömmel fogadták az előrehozott választások tényét, mint a gazdaságkutatók többsége. Ez utóbbiak, miként a befektetők is, valószínűleg szeptember közepén sorra kerülő voksolástól éles fordulatot várnak az ország gazdaságpolitikájában.
Hans-Werner Sinn, a neves Ifo Intézet vezetője így egyszerűsíti le a német gazdaság problémáit. „Visszatekintve az elmúlt évtizedre, mindenki számára világossá kell válnia, hogy ezt az utat nem lehet folytatni. Moldáviát leszámítva 1995 és 2005 között egyetlen európai ország gazdasága sem fejlődött olyan lassan, mint Németországé”.
A Schröder-kormány gazdasági teljesítménye a vörös-zöld koalíció választási vereségeinek egyik meghatározó oka. Az adóssághegy Schröder alatt 130 milliárd euróval 800 milliárdra növekedett anélkül, hogy említésre méltó lendületet adott volna a gazdaságnak. Az elmúlt 5 évben az egy főre jutó gazdasági teljesítmény tekintetében Franciaország, Nagy Britannia, Hollandia, Ausztria, Finnország és Írország is megelőzte Németországot.
Német vállalatok munkahelyek ezreit hozták létre külföldön, főként Kelet-Európában. A német Bundesbank adatai szerint az ország határain kívül közel négymillió új munkahely jött létre, s ennek egyik oka, hogy a német vállalkozások egyre kevésbé hajlandóak saját országukban befektetni. 2004-ben a statisztikák szerint 0,9 százalékkal csökkent az előző évihez képest a befektetések aránya, miközben a német GDP közel öt százalékának megfelelő összeget utaltak külföldre.
Az Ifo vezetője szerint ez a menekülés a túlzottan magas költségekre vezethető vissza: Nyugat-Németországban egy ipari munkavállaló óránként 27 euróba kerül, ennél többet csak Norvégiában fizetnek. Az új EU- tagállamok olcsó munkavállalói már négy euróért megkaphatóak.
A munkahelyek külföldre telepítésével ugyan csökkenthették a német cégek a költségeket, viszont a folyamat munkaerőpiacra gyakorolt következményei katasztrofálisak. Csak 1995 és 2005 között 1,3 millió ipari munkahely tűnt el az egykor a gazdasági csodáról híres országból. Hét évvel a vörös-zöld koalíció megalakulása után ötmillióra rúg a nyilvántartott munkanélküliek száma, egy olyan időszakban, amikor a világgazdaság korábban alig látott fejlődést produkál. Ráadásul minden második munkanélküli több mint egy esztendeje nem rendelkezik állással.
A német gazdaság és munkaerőpiac ma kizárólag a még jól működő exportra épül. Amennyiben azonban csökken a német gépipari termékek iránti ázsiai és amerikai kereslet, további problémákra kell felkészülni Németországban.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Az SPD nem fog vörös-zöld kampányt folytatni címmel közöl interjút Franz Walter politológussal a berlini kormánykoalíció pártjainak távolodásáról.
Walter szerint biztosra vehető, hogy az SPD nem fog kampányában kiállni a vörös-zöld koalíció mellett, mert a zöldek témáinak jelentős része éppen a szociáldemokrata törzsszavazók szemében rendkívül problematikus. ( Az ország ipartalanítása éppen úgy, mint hogy ez a szavazói réteg „élvezheti” leginkább a nagyvárosokban kialakuló multikulturális társadalom „előnyeit”. – szerk.) Számos SPD-szimpatizáns számára nemcsak a munkaerőpiaci reformokat, hanem a vörös-zöld kulturális projektet is fenntartásokkal fogadják, sőt a zöldek habitusa egyenesen taszítóan hat rájuk.
Franz Münteferingnek , az SPD-elnöknek saját pártjára kell gondolnia, melynek valamilyen formában tíz év múlva is léteznie kell. Számára ezért a hatalomból történő részesedés rendkívül fontos, és egyáltalán nem hisz az ellenzékből történő pártépítés és regeneráció jelszavában. Amennyiben Müntefering komolyan gondolta a Bundestag és Bundesrat blokádjának feloldását, akkor a szeptemberi választás után a nagykoalíció a legvalószínűbb. Úgy tűnik, ebbe az SPD, mint kisebbik koalíciós partner is hajlandó lenne beleegyezni.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali napilap Allende egy fasiszta volt? című írásában kel az egykori chilei népfrontvezér védelmére. A Berlinben oktató Victor Farias leleplezte az egyesek szemében máig hősnek számító politikust, miszerint ifjú korában rasszista nézetekkel szimpatizált, és a fajnemesítés hívének vallotta magát.
Tanulságos a szerző logikája, mert szerinte a tények feltárása ugyan többnyire helyes volt, azonban a napvilágra került információknak szerinte nem szabad döntő jelentőséget tulajdonítani. Ennél sokkal fontosabb volt, amit Allende a népfront elnökeként tett – olvasható a cikkben.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin A franciák nyolcadszor mondanak nemet címmel ismerteti a sorsdöntőnek tekintett referendum előtti közvéleménykutatási adatokat. Ez immár sorozatban a nyolcadik közvéleménykutatás, amelyik a nemek többségét valószínűsíti.
Az Ifop intézet adatai szerint a franciák 53 százaléka rendelkezik azzal a szilárd véleménnyel, hogy május 29-én nemmel szavazzon az uniós alkotmányról rendezett voksoláson. Amennyiben a franciák nemmel szavaznak, akkor szakemberek szerint elveszítettnek tekinthetőek a hagyományosan euroszkeptikus országokban megtartandó voksolások is. Az alkotmány életbe-lépéséhez azt mind a 25 tagállamnak ratifikálnia kell.
Az alkotmány támogatói szerint egyszerűsödnének a döntési mechanizmusok, csökkenne a nemzeti vétó lehetősége, és nagyobb lenne az unió nemzetközi mozgástere.
origo.hu
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó
