Az adóhivatal már megkereste levélben azokat a könyvvizsgálattal foglalkozó társaságokat, amelyek segítségét kérné egy esetleges megállapodás keretében az ellenőrzési területen, noha erre vonatkozó javaslat nem szerepel a tavaszi ülésszakban a parlament elé benyújtandó jogszabálytervezetek között – értesült a Napi Gazdaság. A megkeresésekből az is kiderül, hogy a hatóság a szolgáltatás ellenértékét a piacon alkalmazott díjazás alapján alakítaná ki. Egy, a lap által megkérdezett adószakértő szerint erősen megkérdőjelezhető a szakmai függetlenség és etika szempontjából az elképzelés.
A piacon szerinte vissza lehet élni azzal a pozicionális előnnyel, ami a hatósági jogosítványokból fakad: ha megvalósul az együttműködés, akkor ugyanis nem árt majd jóban lenni az ellenőri feladatokkal is felruházott könyvvizsgálókkal, adószakértőkkel. A neve elhallgatását kérő szakember szerint így azok a cégek, amelyek komolyan veszik a szakmai függetlenség kérdését, elutasítják majd a megkeresést, de a díjazással kapcsolatos információkat sem adják ki, mivel az üzleti titoknak minősül. A szakértő úgy véli, hogy a 13 ezer főt foglalkoztató hatóságnál nem külső forrásból kellene növelni az ellenőrzés hatékonyságát, hanem egyéb szakmai eszközökkel.
Egy másik adószakértő szerint az együttműködés kizárólag kisebb cégeknek vagy egyéni vállalkozóként dolgozó könyvvizsgáló szakértőknek érheti meg, mert egy ellenőrzés hosszú időre kizárja a potenciális ügyfélkörből a vizsgált társaságot. Nagyobb könyvvizsgáló cégek alkalmazottainak pedig nem tud annyit fizetni az APEH, hogy ez megérje. A szakértő megjegyezte, hogy az ellenőrzés hatékonyabbá tételéhez valóban több revizorra lenne szükség. Jelenleg mintegy 2500 főt foglalkoztat a társaság ezen a területen.
A „külsős” ellenőrzés ötlete az adóreform-bizottság ténykedése idején vetődött fel, majd az úgynevezett egyszerűsítő csomagba került be, amiért Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a felelős. Az eredeti javaslat szerint magánszemélyeket bízhatna meg az APEH ellenőrzési feladatokkal, így próbálva növelni a kis- és középvállalkozói körben az ellenőrzés valószínűségét és hatékonyságát. Zara szerint a tervezett garanciális elemeket tartalmazott az összeférhetetlenség kezelésére, valamint a szakmai színvonalra és a jogkövetkezmények súlyosságára vonatkozóan. Az ellenőrizendő céggel a megbízottnak és családi körének mindenfajta üzleti kapcsolata tiltott lenne. Az ellenőrzések eredményeképpen legfeljebb önrevíziós pótlék lenne kiszabható, ami az adóhatóság által alkalmazott késedelmi pótlék fele. Emellett a vizsgált időszakokat ismételten elővehetné a hatóság, ha szakmai kétely mutatkozik az ellenőrzéssel kapcsolatban. Zara hangsúlyozta, hogy a megbízottak fix díjazásban részesülnének, a javaslat nem engedi meg eredmény-érdekeltségi rendszer működtetését, a díjazás mértékére, valamint a megbízandók számára azonban nem tettek javaslatot. Az egyesület elnökének elmondása szerint a pénzügyi tárca részéről tapasztaltak némi ellenállást, a szaktárca inkább a szakértői területre vonna be külső szakembereket.
A Magyar Könyvvizsgáló Kamara értelmezése szerint nem okozna problémát a jogi értelemben vett összeférhetetlenség az esetleges együttműködés során, mivel a könyvvizsgálókat adónemek ellenőrzésébe vonná be az APEH, míg a piacon ők elsősorban nem adózási kérdésekkel foglalkoznak, hanem a beszámoló valódiságáért felelnek. Az természetesen nem engedhető meg, hogy a könyvvizsgálóként ellenőrzött cégekhez kerüljenek hatósági jogosítványokkal az együttműködésre vállalkozó szakértők – fejtette ki a kamara munkatársa.
(Forrás: Napi Gazdaság)
Az APÜSZ közleménye
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!