Holtzer Péter: Éppen ez a fő probléma: a mai Magyarországon a nyugdíjkérdésnek egyszerűen nincs gazdája. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy a nyugdíj témájával mint olyannal, a tb-nyugdíj, a második és harmadik pillér kérdéseivel a Pénzügyminisztériumban gyakorlatilag összesen két felelős foglalkozik; a minisztérium számára a kérdések mintha nem is léteznének. Az EU – az illetékesek által régóta tudottan – 2005 nyarára várja tőlünk (is) a nemzeti nyugdíjstratégia megalkotását, amelyről semmiféle szakmai egyeztetés nem folyik, hanem a PM fent említett „apparátusa” írja le gondolatait üres óráiban. Azt gondolom, hogy a fő kérdésekben a mindenkori kormány részéről ez megengedhetetlen felelőtlenség, és jól jelzi, hogy majd „egyszer” (mikor?), amikor mégis lesz alkalom a valódi egészségügyi, oktatási, önkormányzati stb. nagy reformokra, sajnos, a nyugdíjat sem lehet kipipálva érintetlenül hagyni.
(Népszabadság, 2005. május 26.)

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Szégyen amit művelnek!