Nemcsak a középiskolákban vagy a felsőoktatásban, hanem már a jó hírű óvodákban is komoly túljelentkezés van a helyekért. Elvileg a körzeti óvoda nyújt megoldást a harmadik évét elért gyerek elhelyezésére. Ám a szülő gondolkodóba eshet például egy szmog miatt lezárt udvarú vagy az előírtnál kisebb termekkel rendelkező, lerobbant intézmény láttán. Máshova viszont szinte lehetetlen bejutni „körzeten kívüliként” – írja a Népszabadság.
Az óvodák megkezdték az értesítéseket arról, hogy a hozzájuk jelentkező gyerekek közül kiknek jutott hely. Az örömmel értesítjük kezdetű levelek helyett sokan kaptak elutasításról szóló tájékoztatót, akár abból a körzeti óvodából is, ahol elvileg előnyben részesítik. Ez pedig komoly problémát okozhat, hiszen ha a körzeti óvodában nincs hely, „körzeten kívüliként” még kisebb az esély bejutni egy intézménybe.
Ha az óvoda vezetője úgy dönt, hogy nem veszi föl a gyermeket, akkor erről írásos határozatot kell hoznia, és az indokláson kívül azt is közölnie kell, hogy hová lehet jogorvoslatért fordulni. A megtelt körzeti óvodák esetében az önkormányzatok a legtöbbször vagy javasolnak egy másik óvodát, vagy engedélyt kérnek a csoportlétszám bővítésére (a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve az ötéves kort betöltött gyermeket egyáltalán nem lehet elutasítani a körzeti óvodából). Ha ez mégsem történik meg, az önkormányzatnál lehet fellebbezni.
Persze van úgy, hogy a szülő eleve nem is akarja a körzeti óvodába adni a gyermekét, hiába van közel. Ami nem is csoda, ha az intézmény a következő, egyébként meglepően őszinte fordulatokkal ajánlja magát: „a csoportszobák közül az egyik méreten aluli”, „az intézmény udvara két részből áll: sajnos az utca felőli rész egyáltalán nem használható a légszennyezettség miatt”, „hatalmas kerttel rendelkező villaépület, amely teljes felújításra szorulna”, „a csoportszobák közül az egyik mérete megfelelő, a másik kisebb”.
A nem körzeti óvodából viszont helyhiány miatt utasíthatják el a gyereket, a körzetiseket ugyanis mindig előnyben kell részesíteni, egy csoportba pedig legföljebb 25 gyermek vehető föl. Pedig óvoda tulajdonképpen lenne elég: számuk a 2001–2002-es tanév óta valamelyest csökkent ugyan (a szocialista–liberális kormány alatt gombamód elszaporodott iskola- és óvodabezárások következtében – a szerk.), de ezzel egyidejűleg az óvodáskorú gyermekek száma is apadt.
– Csakhogy az óvodák nem feltétlenül ott vannak, ahol sok gyerek születik – mutatott rá Makár Barnabásné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője. A másik ok, hogy vannak igen népszerű óvodák: a jó közlekedés, a parkos környezet, a felszereltség, vagy az óvó nénik jó híre igen vonzóvá tehet egy-egy óvodát. Ezekben emiatt túljelentkezés van, míg más, kevésbé közkedvelt óvodák konganak az ürességtől. A felkapott óvodák miatt több szülő lakcímváltozást is vállal.
Makár Barnabásné emlékeztetett: korábban az óvodák gyakran nem tartották be a létszámkorlátot, és a megengedettnél jóval több gyereket vettek föl. Egy túlzsúfolt csoport azonban nem tesz jót sem a gyereknek, sem az óvó néninek. Ezért tavaly óta már csak a megengedett létszám után folyósítják az állami támogatást.
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
