Boros Imre: A 193 millió euró alig éri el a GNI 0,25 százalékát, ráadásul nem használták fel, szemben a 2001. esztendei 150 millió euróval, amit felhasznált a magyar gazdaság.
Az uniós pénzek felhasználásában a fentiek alapján az utóbbi három év nem fellendülést, hanem visszaesést hozott. 193 millió euró erejéig nem táplálta, hanem fékezte a növekedést, mert ebből az összegből sem GDP nem keletkezett, és kiváltképpen nem vált ebből egy cent sem nemzeti jövedelemmé. Az Állami Számvevőszék is ezért beszél 27 milliárd forintos mínuszról. Az összehasonlítás a kormány kedvenc száma alapján sem hízelgő, hiszen ha az unióba a költségvetésből befizetett és onnét az államkincstárba megérkezett pénzek egyenlegét nézzük, a GNI 0,25 százalékával sereghajtók vagyunk, mert a csehek teljesítménye 0,33 százalék, a szlovéneké 0,43, a szlovákoké 0,51, a ciprusiaké 0,53, a lengyeleké 0,75, a máltaiaké 1,02, az észteké 1,79, a letteké 1,82, a litvánoké 2,13 százalék. A korábban már tag Portugália és Görögország még Litvánia 2,13 százalékos teljesítményét is felülmúlta. Kovács László exkülügyminiszter 2003-ban arról beszélt, hogy hárommilliárd eurót tudunk igénybe venni 2004–2006 között, ami átlagban évi 1,25 százalékos teljesítményt jelentene. Ezek szerint lesz, amit behozhatunk a tárgyévben és 2006-ban. Ettől fényévnyire vagyunk. Reményeim szerint a fenti kifejtésből mindenki maga képes ítéletet alkotni, hogy jól vagy roszszul sáfárkodott-e a kormány a választások után az unió kínálta lehetőségekkel, ehhez nem szükséges további iránymutatás.
(Magyar Nemzet, 2005. október 17.)
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
