Félelem Nyugaton, szkepszis Franciaországban

Kis esélyét látja a konzervatív brit Daily Telegraph, hogy a Franciaország délnyugati vidékétől (Toulouse) a nyugati határig (Strasbourg) kiterjedt zavargások nem lobbantanak lángra más, szomszédos országokat is, ahol nagy lélekszámú bevándorló népesség lakik.

2005. 11. 08. 12:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A francia városokban és a párizsi külvárosokban a keddre virradó éjjelen is folytatódó zavargások egyaránt élénk figyelmet váltottak ki a német és a brit sajtóban: mindkét ország lapjai hangot adnak annak a félelemnek, hogy a lázongások más európai országokra is kiterjednek.

Kis esélyét látja a konzervatív brit Daily Telegraph, hogy a Franciaország délnyugati vidékétől (Toulouse) a nyugati határig (Strasbourg) kiterjedt zavargások nem lobbantanak lángra más, szomszédos országokat is, ahol nagy lélekszámú bevándorló népesség lakik, s ahol a merev alkalmazási feltételek mellett egy egoista politikai elit és egy stagnáló gazdaság a jellemző. A középbalos The Guardian Nicolas Sarkozy belügyminiszteren veri el a port emlékeztetve, hogy a konzervatív politikus kijelentette: meg kell tisztítani a külvárosokat a csőcseléktől. Meglepő-e ezek után, ha Franciaországban még virulensebb az idegengyűlölet, mint az Egyesült Királyságban? – veti fel a lap. „London, Berlin, Amszterdam és Brüsszel nyugtalansággal figyeli, ahogy anarchia lesz úrrá teljes egészében muzulmánok lakta negyedekben” – írja a Sun. A népszerű brit lap szerint azt az űrt, melyet a hatóságok jelenlétének hiánya teremt, nem a civil szervezetek, hanem az egymással is hadakozó iszlám közösségek töltötték be ezeken a lakótelepeken.

Jönnek a törökök?

Németországban, ahol nagy létszámú, hangját erőteljesen hallató, főleg törökökből álló bevándorló közösség él, a lapok főleg arra helyezik a hangsúlyt, hogy nem szabad hagyni ezen közösségek kiszakadását a társadalomból.

Hasonló káosz uralkodott Hannoverben május elsején, és autók gyulladtak ki Brémában és Berlinben az elmúlt éjjelen, ám ezek a jelenségek nem hasonlíthatóak össze az erőszak és anarchia (franciaországi) tombolásával – írja Handelsblatt című gazdasági napilap. A Märkische Allgemeine című potsdami lap viszont arra figyelmeztet, hogy Berlin egyes negyedeiben éppúgy robbanásveszélyes a helyzet, mint más, vidéki német városokban. Az említett feszültségekre adott gyenge válaszként értelmezi a Financial Time Deutschland, hogy a konzervatív és szociáldemokrata párt, közös kormányzásra készülve, mindössze annyiban reagált, hogy megígérték: több bevándorló származású politikust szerepeltetnek soraikban.

Félelem a városokban

Szkeptikusan fogadták mind az országos kiadású, mind a párizsi és vidéki helyi lapok Dominique de Villepin bejelentését a rendkívüli állapotról, miközben az összes orgánum egyetért abban, hogy válaszlépések szükségesek.

„Ezentúl félelemben él Franciaország” – írja a jobboldali Le Figaro. „Félelemben, hogy kiterjed ez a lázadás, melyet 12 napja semmi nem képes lecsillapítani”. „Félelem a városokban” – e főcímmel jelent meg a France-Soir, míg a Le Parisien a címlapján a drámai „Rendkívüli állapot” felirattal látott napvilágot, utalva az 1955-ös törvény újbóli bevezetésére.

Villepin háborúba megy – ironizál a baloldali Libération, amely vitatja, hogy a rend kétségtelenül fontos helyreállítása „bármi áron” történjen meg, s indokolatlannak látja az algériai háború végnapjaiban bevezetett intézkedések megismétlését. Veszélyesnek látja a korabeli, algériai gerillák és a napjainkban a külvárosokban élő fiatalok azonosítását a nyugati határszél lapja, a La République is.

Nem sokallja, sőt inkább kevesli az eddig hozott intézkedéseket a La Tribune című gazdasági napilap, mely szerint „a rendkívüli állapot csak egy a szükséges, ám nem elégséges lépések sorában”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.