Magyarországon az elítéltek ötöde nem kezdte meg büntetését

Tavaly decemberig 41 047 embernek kellett jogerős ítélet miatt megkezdenie a szabadságvesztés büntetés letöltését, de közülük 8310 mégis szabadlábon van. Több száz elítélt neve az ellenük kiadott bírói elfogatóparancs ellenére sem szerepel a rendőrség körözési nyilvántartásában. A BRFK illetékese cáfolja az állítást.

MNO
2005. 11. 03. 8:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ügyészség vizsgálata szerint tavaly a jogerősen szabadságvesztéssel büntetett elítéltek ötöde nem kezdte meg büntetése letöltését.

Csak a különféle hatóságok eltérő nyilvántartási rendszereinek és adminisztrációs hibáknak köszönhetően évente több száz, jogerősen elítélt bűnelkövető elkerülheti a büntetést. Sokan azért nem vonulnak börtönbe, mert kiszabott büntetésüket vagy annak egy részét előzetes letartóztatásban már kitöltötték, volt olyan eset is, hogy meghalt az elítélt.

A jogerősen kiszabott szabadságvesztést le nem töltőknek szinte kivétel nélkül rövid időtartamú fogház- vagy börtönbüntetés letöltésére kellene bevonulniuk, illetve pénzbüntetésüket vagy közmunkájukat váltották át letöltendő szabadságvesztésre. A többségnek azonban nem tudják kézbesíteni a börtönbehívóját, mert ismeretlen helyen tartózkodik, azaz megszökik a büntetés-végrehajtás elől. Ilyenkor a büntetés-végrehajtási bíró elfogatóparancsot ad ki az elítélt ellen, akinek az adatai ezzel elvileg bekerülnek a rendőrség személykörözési rendszerébe. A gyakorlat ezzel szemben az, hogy 2002-ben például a 10317 jogerősen szabadságvesztésre ítélt bűnelkövető közül csak 9449 volt azonosítható.

A többiek adatai az ügyészségen vagy a bíróságon, illetve a büntetés-végrehajtási bíró hivatalában elkövetett adminisztrációs hiba folytán „megváltoztak”. Miután a büntetés-végrehajtási bíró nem kapja meg a büntetőper összes iratát, egy név vagy más adat elírása lehetetlenné is teheti az elítélt azonosítását. Ilyenkor kisebb nyomozást kell lefolytatni annak kiderítésére, hogy az ítéletet kire is szabták ki. Ezt viszont megnehezíti, hogy az ítélkező és a büntetés-végrehajtási bírók más nyilvántartási számot használnak az ügy, illetve az elítélt azonosítására. Tavaly 647 elítélt neve annak ellenére sem került be a rendőrség körözési nyilvántartásába, hogy ellenük a büntetés-végrehajtási bíró érvényes elfogatóparancsot adott ki.

Hazánkban jelenleg öt helyen tartják nyilván az elítéltek adatait. Adatvédelmi okokból e nyilvántartások nem kapcsolhatók össze, így megtörténhet, hogy valakit más személyes adatokkal hívnak be kiszabott büntetésének letöltésére, mint amelyek például a jogerős ítéletben olvashatók. Arra is volt már példa, hogy valakit azután is köröztek, hogy már megkezdte büntetése letöltését.

Mindeközben Szőgyényi Zoltán, Országos Rendőr-főkapitányság körözési osztályának vezetője nyilatkozatában azt állította, hogy valótlanok a Népszabadság adatai. Az osztályvezető mindenesetre vizsgálatot indít az ügyeben.

(Forrás: Népszabadság, radio.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.