A Kreml nem örül Merkelnek?

Moszkvát éveken keresztül elkényeztette Schröder, ezért a Kreml elbizonytalanodva, s némi félelemmel reagált Angela Merkel hivatalba lépésére – írja a Focus. A Basler Zeitung azzal foglalkozik, hogy Fehéroroszország egy olyan törvényt fogadott el, amelynek célja, hogy az esetleges lázongásokat megakadályozza.

2005. 12. 04. 10:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Focus (focus.msn.de)

A hivatalos indoklás mellett a moszkvai elitet elsődlegesen az érdekli, hogy kitapasztalja az új német kormány keleti politikáját – olvasható a müncheni hírmagazinban Boris Reitschuster Vége a szauna kapcsolatoknak című írásában. A szerző Frank-Walter Steinmeier moszkvai útja apropóján a német-orosz kapcsolatokkal foglalkozik. Mint írja: Moszkvát éveken keresztül elkényeztette Schröder, ezért a Kreml elbizonytalanodva, s némi félelemmel reagált Angela Merkel hivatalba lépésére. Hogy a Kohl, vagy Schröder szerű barátságra nem lehet számítani az új kancellár és Putyin között, az még a moszkvai vezetés kisebb gondjai közé tartozik. Elődjével ellentétben Merkel inkább egy Amerika-barát kurzus híve. A schröderi Moszkva-Berlin-Párizs tengellyel nem igazán tud és akar mit kezdeni.

Az egykori NDK polgár Merkel, a szovjet rendszert nem csak elbeszélésekből ismeri. Putyin Oroszországának számos riasztó fejleménye, mint a média, a parlament uniformizálása, a bíróságokra történő nyomásgyakorlás az egykori NDK-ra emlékezteti.

Az a tény, hogy Merkel egyik első külföldi útját Varsóban abszolválta, miközben Moszkva kénytelen a sorára várni, megerősítette azokat a szkeptikusokat, akik az új kancellártól a kétoldalú kapcsolatok lehűlését várták. Lengyelország és Oroszország között hosszabb ideje hidegháborús hangulat uralkodik. Schröder kiváló moszkvai kapcsolati többször is felbosszantották Varsót – legutóbb azzal, hogy egy gázvezetéket Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt építenek meg.

Jelentős irányváltás az orosz kapcsolatokban, az új német kormánytól sem várható, talán néhány apróság változik, vélekedik Dimitrij Trenin, a moszkvai Carnegie Központ igazgató helyettese és a frissen megjelent könyv „Oroszország – a zátonyra futott világhatalom”. Merkel, aki jól beszél oroszul, megérti az országot. Ellentétben vele, olyanok akik sohasem éltek egy szocialista országban, sok mindent a mai Oroszországban nem tudnának megérteni.

Egyelőre bizonytalan, hogy a kancellár az egész nemzetközi politikát átadja-e külügyminiszterének. Sokak szemében Steinmeier a schröderi külpolitikai örökség őrzőjének számít az új kormányban. Ebben az esetben azonban csak idő kérdése mikor következik be az összecsapás Merkellel.

A moszkvai ellenzék ugyanakkor nem igazán bízik a német Oroszország politika irányváltásában. „A választási kampányban Wolfgang Schäuble (CDU) Merkel megbízásából meglátogatta Putyint és biztosította, minden marad a régiben. „Ezzel minden elmondatott“, kommentálja a liberális Jabloko párt vezetője Grigorij Javlinszkij rezignáltan a berlini kormányváltást.

Schrödernek ugyanakkor van oka az örömre. Megingathatatlan hűsége Putyin iránt nemsokára kifizetődik. A svájci kiadó Michael Ringier, akinek Schröder a jövőben tanácsadóként dolgozik majd, az orosz piacra kíván betörni. Schröder segítségével könnyebb lesz ott megvetni a lábát, nyilatkozta Ringier a Bunte magazinnak.

Basler Zeitung (baz.ch)

A svájci napilap Fehéroroszország törvénnyel kívánja megakadályozni a felkelést? Című írásában foglalkozik a Minszkben történtekkel. Fehéroroszország egy olyan törvényt fogadott el, melynek célja, hogy a többi egykori szovjet köztársaságokban bekövetkezett lázadást megakadályozza. A nyugaton keményen bírált elnök Alexander Lukasenko a következő évben szeretné magát újraválasztatni.

A minszki parlament 97:4 arányban elfogadott egy törvényt, mely három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik tüntetésre szólítanak fel, illetve akik betiltott szervezethez tartoznak.

A sokatmondó nevű titkosszolgálat, a KGB illetékesének nyilatkozata szerint az új szabályozás válasz a döntően békés ukrajnai „narancsos forradalomra”, valamint a hasonló módszerekkel lezajlott grúziai és kirgíziai eseményekre. Lukasenko azzal indokolta a tömegtüntetések betiltását, mert véleménye szerint azok külföldi bujtogatások eredménye.

Az Egyesült Államok és az EBESZ keményen bírálta a törvényt. A nyugat következetes emberi jog sértéseket vet a fehérorosz elnök szemére. Elnyomja az ellenzéket, felszámoltatja az ellenzéki lapokat és választásokat hamisíttat.

Az EU és az Egyesült Államok megtagadja a magas rangú minszki politikusok beutazását, s még szigorúbb szankciókkal fenyegették meg az országot, amennyiben a jövő évi választások tisztátalanul zajlanak majd le. Lukasenko a közelmúltban olyan alkotmánymódosítást fogadtatott el, mely lehetővé teszi, hogy egy újabb cikluson keresztül töltse be az elnöki posztot.

A fehérorosz ellenzékre nem igazán gyakorolt komoly befolyást az új törvényt, azt pusztán a politikai megfélemlítés részének tekintik.
„Természetesen ez az új törvény nem fogja taktikánkat befolyásolni. Ahogyan most kinéz, amúgy is csak nagyon kevés legális lehetőségünk van a politikai aktivitásra”, nyilatkozta a nacionalista népfront alelnöke, Alexej Janukevics.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.