Az Egri csillagok lett Magyarország legnépszerűbb olvasmánya, legalábbis ez derült ki a Nagy Könyv című, olvasást népszerűsítő játék lezártával. Gárdonyi Géza regénye a döntőben A Pál utcai fiúk és az Abigél felett diadalmaskodott. Az eseményt élő adásban közvetítette a Magyar Televízió, e műsor szerkesztői gálaműsorral zárták le a játék tíz hónapot átívelő időszakát.
Az Abigél A Nagy Könyv című játék középdöntőjében George Orwell 1984 és Jókai Mór Az arany ember című regényét utasította maga mögé. A Pál utcai fiúk Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg és Alan Alexander Milne Micimackója ellenében kapta meg a legtöbb szavazatot. A döntő harmadik résztvevője, az Egri csillagok vigaszágon, a közönség szavazatai alapján jutott a döntőbe.
A brit minta alapján rendezett, februárban kezdődött mozgalom utolsó két hetére a magyar könyvtárak országszerte meghirdették a Nyitott könyvtárakkal A Nagy Könyvért akciót. A döntő napján minden megyei könyvtár meghosszabbított nyitva tartással várja a szavazókat. Az akcióhoz a közkönyvtárak és az egyetemi könyvtárak nagy része is csatlakozott. A Magyarország kedvenc könyve 2005 cím jelöltjeire – és a könyvekhez kapcsolódó filmek alkotóira – interneten ma 20 óráig, sms-ben és telefonon este 10 óráig lehet voksolni.
A március 15-én kezdődött televíziós játékkal kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Sokan támogatták a produkciót, és többen vélekedtek úgy, hogy a műsorra kevesebbet kellene fordítani, de jobban kellene támogatni az anyagi gondokkal küszködő írókat, könyvtárakat, könyvkiadókat. A játékra egyébként 1,5 milliárd forintot költöttek, és már az induláskor legalább 400 millió forint hiányzott a tervezett költségvetésből, amit az ORTT-től vártak.
A Nagy Könyv játék legfőbb vesztesei valószínűleg a pályakezdő írók-költők lesznek és a vegetáló kis könyvkiadók, akik ebben az esztendőben várhatóan sokkal kevesebb támogatást kapnak köteteik kiadásához, mint eddig. A programot átgondolatlansága miatt naponta érte támadás a legkülönfélébb aspektusokból. A Nagy Könyv-ügyre óhatatlanul ráterhelődik az elmúlt tizenöt év kultúrfinanszírozásának minden hiányossága. Eltűntek például a tévéképernyőről a regények, novellák feldolgozásai, s ezt a hiátust a filmtörvény sem tudta orvosolni. Nincs olyan műsor a közszolgálati csatornákon, amely valóban tükrözné a kortárs irodalom és egyáltalán a mai magyar kultúra teljes palettáját, s ezek bemutatásához ma nem kapcsolódnak megszokott, elfogadott, megkedvelt tévés arcok, egyéniségek. Megoldatlan az író-olvasó találkozók állami támogatása is. Az irodalmi ösztöndíjak összege pedig a minimálbért sem, vagy alig éri el.
A játék támogatója volt a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) is, amely 500 millió forinttal segítette a produkciót. Az NKA szépirodalmi szakkollégiumának elnöke, Vámos Miklós író hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, örül A Nagy Könyv sikerének, de nem értékeli túl. Ez játék, csupán azt mutatja, mely könyvek keltek el legnagyobb példányszámban az elmúlt években – fogalmazott. Vámos úgy fogalmazott: ha valaki megkérdezte volna, mire fordítsuk az 500 millió forintot, hogy Magyarországon javuljon az olvasás helyzete, „én nem a Nagy Könyvre szavaztam volna„.
Szerinte háromféleképpen lehet támogatni az irodalmat. Az egyik módja, hogy az ide tartozó vállalatokat – kiadókat, terjesztőket, könyvesboltokat – dotálják. Lehet támogatni az olvasókat – akár úgy, hogy az év legfontosabb könyvei féláron kerüljenek a boltba, az ár másik fele a dotáció – mondta. Lehet támogatni az írókat, szerkesztőket, fordítókat, ez előfordul, de csak ritkán és kevés pénzzel – jegyezte meg Vámos Miklós.
Tarján Tamás szerkesztő korábban azokkal az írói érdek-képviseleti szervezetekkel nem értett egyet, amelyek úgy tüntették föl, mintha az íróknak kárt okozva költenének közpénzt erre a játékra. Szerinte éppen fordítva van: a Nagy Könyv nagyobb megbecsülést, közvetve pedig hasznot hoz az íróknak, az egész magyar irodalomnak.
(Forrás: reggel.hu, MNO, Népszabadság)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
