Gyurcsány szerint sok a lehajtó
Gyurcsány Ferenc két dologggal magyarázta a Magyarországon épített autópályák magas építési költségeit a Magyar Rádióban. Az egyik az úgynevezett „szabványkérdés”, ugyanis a miniszterelnök szerint duplájára emeli az építési költségeket, hogy az önkormányzatoknak engedélyezési joguk van saját területükön, s csak akkor adják meg az autópálya-építéshez a szükséges hatósági engedélyeket, ha hozzájuk is vezet egy-egy lehajtó. A kormányfő Ausztriát hozta fel ellenpéldaként, ahol szerinte az átlagos lehajtó-sűrűség a magyarnak a fele, harmada.
A másik okot a korlátozott versenyben látja a miniszterelnök, aki úgy vélte, hogy bár a mostani kormány – az Orbán-időszaktól eltérően – versenyeztetni kezdett, de kiderült, hogy „a nagy építőcégek időnként összebeszélnek”. A nagyobb verseny úgy teremthető meg a kormányfő szerint, hogy megszüntetik „ezt a fajta fővállalkozási tevékenységet”. Ennek eredményének tudta be, hogy az M0-ás építésénél az egy kilométerre jutó költség 300 millió forinttal csökkent.
EU: Álljon meg a menet! – újra
Gyurcsány olyan uniós költségvetést szeretne, amelynek alapján Magyarország a terveihez, szándékaihoz annyi pénzt kaphatna, amivel megelőzi a tagországok túlnyomó többségét. A miniszterelnök bírálta az EU költségvetését, amely szerinte ma olyan, hogy „nem egy ország valóságos szükségletéhez igazodik, hanem kitalálják Brüsszelben, hogy mire lehet fizetni és mire nem”. „Én meg azt mondom, hogy álljon meg a menet, nem mi vagyunk a költségvetésért, hanem legyen olyan költségvetés, amely a magyar igényekhez illeszkedik” – jelentette ki.
A nemzetiségi kérdés véres konfliktusokhoz vezethet
Gyurcsány azt mondta, hogy bár Antall József a határon túli magyarság kérdését „helyes irányba” nyitotta ki, ennek ellenére nem tartja megfelelőnek az antalli megfogalmazást, amikor „15 millió magyar lélekbeni miniszterelnökéről beszélt”. A kormányfő szerint a helyes kifejezés: „10 millió magyar nevében, 15 millió érdekében”. Antall kifejezése – Gyurcsány szerint – „oktalanul lehet olyan vitáknak a táptalaja, amely vitákból ebben a térségben veszekedés, bizonytalanság alakult ki” már többször is a történelem során.
A határon túli magyarsággal kapcsolatban Gyurcsány úgy látja, nem abban van a különség a politikai erők között, hogy az egyik nemzeti, a másik nemzetietlen, hanem abban, hogy a baloldal figyelembe vesz „még egy szempontot”. Ez pedig az a miniszterelnök szerint, hogy a térségben a „sokat veszekedő államok között fennmaradjon a béke és a biztonság”. Gyurcsány szerint a nemzetiségi, nemzeti alapú viták „véres konfliktusig” is el tudnak jutni, ha nem „kellő bölcsességgel, visszafogottsággal”, kezelik őket.
Gyurcsány egyébként úgy vélte: a mostani jobboldal mást mondott, amikor kormányon volt, és mást mond ellenzékben, s ezt nem tartja „elegáns” dolognak. A kormányfő kifejezte azt is, hogy a baloldal álláspontja ebben a kérdésben mindig egységes volt. Ennek az a lényege, hogy a kormányoknak az önmagukat magyarnak vallókért – „akik ezzel a kultúrával, ezzel a nyelvvel, ezzel a történelemmel azonosítják magukat” – felelősségük van. Gyurcsány úgy értékelte saját kormányát, hogy az ezt a felelősséget „gyakorolja is”.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
