A munkaügyi tárca által készített munkapiaci barométer szerint miközben a regisztrált munkanélküliek száma meghaladja a 400 ezret, 30-32 ezer tartósan betöltetlen állás van a gazdaságban – írja a Napi Gazdaság, hozzátéve: a keresett és a romló pozíciójú szakmák között jelentős átfedés van; ilyen jelenleg a lakatos, a varrónő, a húsfeldolgozó és az eladó. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint ennek az az oka, hogy területileg nagyon változik a munkaerő-kereslet, eltérőek a gazdasági struktúraváltással összefüggő változások, valamint alacsony a munkavállalók földrajzi mobilitása.
A lap által megkérdezett cégek képviselői egyetértettek abban, hogy egyre kevesebben választják a szakmunkásiskolákat. Árvai Károly, a szekszárdi Finomhús Kft. humánpolitikai vezetője szerint a szakmunkáshiány fő oka, hogy a fiatalok döntő többsége főiskolára, egyetemre megy, fizikai munkát egyre kevesebben vállalnak. Molnár Károlyné, a zalaegerszegi Selyemtex Ruhaipari Kft. ügyvezetője szerint alig lehet találni jó szabászt, holott az átlaghoz képest megfizetik. A fiatalok döntő többsége ugyanis úgy gondolja – nem alaptalanul –, hogy a bizonytalan sorsú ruhaipar felé nem érdemes orientálódni. A korábban kiképzett városi munkaerő jelentős része pedig pályát váltott, a vidékiek pedig sokszor az ingázást nem tudják vállalni. Az építőiparban működő KÉSZ Kft. alvállalkozói pedig egyre többször szembesülnek azzal, hogy a szakmailag felkészült szakipari munkások kínálata az előző évekhez képest jelentősen megcsappant. Szammer Lajos, a szombathelyi székhelyű Leitscher Fémszerkezetgyártó Kft. gazdasági igazgatója szerint helyre kell állítani a hazai szakmunkásképzés rangját, csak így lehet megoldani a már krónikus hiányt. A cég jelenleg is legalább két tucat megfelelő minősítéssel rendelkező hegesztőnek, géplakatosnak és más fémipari szakembernek tudna munkát adni, ám jó, ha a távozókat képesek pótolni. Szammer szerint a hazai cégek is hibásak abban, hogy ma nincs megfelelő színvonalú utánpótlás, hiszen a kilencvenes években sorra szűntek meg a tanműhelyek.
Schranz Edit, a szaktárca szóvivője a lapnak azt hangsúlyozta: a probléma orvoslása elsősorban a szakiskolai oktatáson múlik, ennek minél inkább követnie kell a munkaerő-piaci trendeket. Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője viszont azt hangsúlyozta: a magyarok kevésbé mobilak a nyugat-európaiaknál, nagyon szoros a kötődésük a szülőhelyhez, és a lakáspiac is korlátozza a lehetőségeket. Mint mondta, sok esetben ingázással is meg lehetne oldani ezt a kérdést, ám ennek gyakran a közlekedés szab gátat: a Volán-társaságok sok esetben nem a műszakhoz igazítják a járatokat.
(Napi Gazdaság)
Fenyegető üzenetet tett közzé Irán
