Egyensúlyi problémák: ikerdeficit sújtja a magyar gazdaságot

A magyar gazdaság egyensúlyi problémáiért kizárólag az államháztartás gyenge pozíciója felel, vagyis egyértelműen érvényesül az ikerdeficit jelensége. Az államháztartás növekvő finanszírozási igénye csak azért nem rontotta tovább a nemzetgazdaság pozícióit, mert a vállalati szektor visszafogta a külső források iránti keresletét.

Tavaly a harmadik negyedévben 525 milliárd forintnyi külföldi forrást vont be az ország fogyasztási és felhalmozási tevékenységének finanszírozására – derül ki a pénzügyi számlák statisztikai adataiból. A legnagyobb külső forrásigénye – mint ahogy már hosszú ideje – ezúttal is az államháztartásnak volt. Az elmúlt negyedévek tendenciáit figyelve megállapítható, hogy az államot egy év alatt nagyjából 1700 milliárd forinttal finanszírozza a többi belföldi szereplő, illetve (főként) a külföld – írja a Világgazdaság.

A másik két nagy belföldi szektor, a vállalatok és a háztartások a 2005-ben megkezdett tendenciájukat folytatták. A vállalatoknál csökkent a finanszírozási igény, ez némiképp furcsa, hiszen esetükben a beruházási hajlandósággal függ össze leginkább a külső forrásbevonás mértéke, erről pedig az utóbbi időben – a külső konjunktúra javulásával – mostanában jót szoktunk gondolni.

A nemzetgazdaságokban (a bankszektoron keresztül) hagyományosan finanszírozó szerepet betöltő háztartásoknak Magyarországon továbbra is alacsonyak a nettó megtakarításai, igaz, a 2002–2003-as csökkenés már a múlté, és a 2004-es javulás után 2005-öt a finanszírozási képesség stagnálása jellemezte.

Utóbbi két szektor egymáshoz viszonyított helyzete egyébként jól mutatja, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi problémáiért kizárólag az államháztartás gyenge pozíciója felel, vagyis egyértelműen érvényesül az ikerdeficit jelensége. A másik két szektor együttes helyzete ugyanis elhanyagolható mértékű külföldi forrásbevonást tenne szükségessé. Itt legfeljebb azon aggódhatnánk, hogy a vállalati szektor aktivitása lehetne némiképp nagyobb, hiszen a modernizációs deficit nem tesz rosszat az országnak.

Ugyanakkor 2005-ben összességében inkább a 2002-ben megfigyelt tendenciák érvényesültek – kisebb mértékben, de nagyobb egyensúlyi problémák mellett. Eszerint az államháztartás növekvő finanszírozási igénye csak azért nem rontotta tovább a nemzetgazdaság pozícióit, mert a vállalati szektor visszafogta a külső források iránti keresletét.

Világgazdaság