Mádl Ferenc ma ünnepli 75. születésnapját

Sólyom László köztársasági elnök magánlevélben köszöntötte Mádl Ferenc volt államfőt 75. születésnapja alkalmából – közölte Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke. Orbán Viktor évértékelő beszédének megnyitóján Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere is köszöntötte a rendezvényen megjelent Mádl Ferencet.

MNO
2006. 01. 29. 13:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sólyom László magánlevélben köszöntötte Mádl Ferencet 75. születésnapja alkalmából.

Mádl Ferenc tudományos munkája

1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1955-ben szerzett diplomát. 1961 és 1963 között a Strasbourgi Egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1964 óta az állam és jogtudományok kandidátusa, 1974-ben szerezte meg akadémiai doktori címét. Disszertációjának témája: „A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában”. Tíz éven keresztül az Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. 1971 óta tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1973-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. Húsz szakkönyvet és több mint 200 tanulmányt publikált magyarul és különböző nyelveken.

Közéleti szerepe

1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tudománypolitikáért (és az MTA felügyeteléért) felelős tárca nélküli minisztere. Ezután 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett, meghatározó szerepet játszott a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás új kereteinek, törvényi szabályozásának kialakításában. 1995-ben az akkori ellenzék (Fidesz, MDF, KDNP, FKgP) őt jelölte köztársasági elnökjelöltnek, de mivel a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) kétharmados többséggel bírt, Göncz Árpádot választották meg államfőnek.

1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának elnöke volt.

1996 és 2000 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999 és 2000 között a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja.

2000. június 6-án Mádl Ferencet a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta a harmadik fordulóban. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.

Fontosabb publikációk

A deliktuális felelősség története (1964),
Az Európai Gazdasági Közösség joga (1974),
Összehasonlító nemzetközi magánjog (1978),
A külgazdaság és a nemzetközi beruházások joga (1988),
State and Economy in Transformation (1997),
EU Integration Process – Enlargement and Institutional Reforms (1997),
Magyar nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, ISBN 9631912701
Az európai örökség útjain (1995).
Állam és gazdaság – Forradalom a jog útján a közép- és kelet-európai országokban (1997)

1999-ben Jacques Chirac a Francia Becsületrend kitüntetést adományozta Mádl Ferencnek a francia–magyar kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért.

1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.

Nős, egy fia van és három unokája.

Forrás: wikipedia.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.