Strasbourgban elítélték a kommunista bűnöket

Erős szavakkal ítélte el tegnap késő este az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a kommunista rendszerek által elkövetett tömeges emberi jogsértéseket, továbbá kifejezte rokonszenvét és megértését ezen bűnök áldozatai iránt. A közgyűlés határozatban mondta ki, hogy ezek a jogsértések egyéni, tömeges, valamint gyűjtőtáborokban végrehajtott gyilkosságokat, deportálásokat, kínzást, rabszolgamunkát és a tömeges fizikai terror egyéb formáit jelentették.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felhívta 46 tagállamának valamennyi kommunista pártját, illetve kommunista utódpártját, hogy – amennyiben még nem tették volna meg – értékeljék újra múltjukban a kommunizmus történelmét, és minden kétséget kizáróan ítéljék el azt.

Ugyanakkor nem kapta meg a leadott szavazatok szükséges kétharmados többségét azon javaslattervezet, amely felhívja Európa kormányait, hogy hivatalosan ítéljék el a totalitariánus kommunista rezsimek bűneit. Az a tervezet sem kapta meg a szükséges többséget, amely felhívja a kormányokat, hogy fogadjanak el hasonló nyilatkozatot, és indítsanak vizsgálatot azoknál, akik a kommunista rendszerek alatt bűnöket követtek el.
Az európai pártok nagy többsége által elfogadott dokumentum mutatja azt is, hogy mennyire kisebbségbe szorulnak azok az erők, amelyek még ma is a kommunista és a szocialista rendszerek bűneit igyekeznek mentegetni. Szájer József kijelentette: bűn csak egy van, amelyet azonos mércével kell mérni. Az elítélésnek külön hangsúlyt ad az, hogy idén ünnepeljük az 1956-os, kommunistaellenes magyar forradalom ötvenedik évfordulóját – mondta a magyar néppárti delegáció vezetője.

Szájer az EP magyar néppárti képviselőcsoportja nevében külön nyilatkozatot is adott ki, amely szerint „a totalitárius kommunista rezsimek bűneinek európai szintű elítélését szorgalmazó határozat elfogadásával Európa régi adósságát törleszti”. A nyilatkozat megdöbbentőnek tartja, hogy még a strasbourgi nyilatkozat elfogadása előtt akadnak, akik mentegetni próbálják a kommunista rezsimek bűneit. Szájer ezzel Hegyi Gyula szocialista képviselő nyilatkozatára utalt, aki „sajnálatosnak” nevezte, hogy az ET a kommunizmus elítélésével foglalkozik, és hozzátette: „a nácizmus és a holokauszt egyedi, abszolút gonoszságát azonban súlyos hiba lenne relativizálni szerencsétlen történelmi párhuzamokkal”. Hegyi hozzátette: az Európai Parlamentben „megbecsült helye van a kommunista képviselőknek, akik éppoly kevéssé felelősek Sztálin rémtetteiért, mint az úgynevezett »nemzeti oldal« képviselői Hitler, Franco vagy Szálasi bűneiért”.

Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva azt mondta: a határozati javaslat nem a kommunista ideálokat, a kommunista filozófusokat ítéli el, nem egyfajta boszorkányüldözés folyamatát akarja elindítani, hanem azt célozza, hogy értelmesen szembe lehessen nézni a múlttal. Hangsúlyozta: a szocialisták ezúttal is minden erejükkel küzdöttek a javaslat ellen. „Amíg nem képesek szembenézni a kommunizmus bűneivel, saját múltjukkal, addig szükség van az ilyen lépésekre” – zárta szavait Németh Zsolt. Szabó Zoltán MSZP-s képviselő, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője szerint a határozati javaslatot vissza kellene utalni bizottsági szintre: nem azért, ami a célja (mint mondta, a bűnöket természetesen el kell ítélni, ezzel nincs semmi baj), hanem mert egyszerűen rossz. Eörsi Mátyás pedig előzetesen úgy nyilatkozott, hogy a II. világháború után elmaradt a kommunizmus bűneinek szisztematikus feltárása, s erre szükség van. De ő is hangsúlyozta: nem a kommunista elveket, gondolkodást akarják elítélni, hanem a bűnöket, s csodálkozik, hogy ez ellen miért kelnek ki a nyugat-európai és az orosz kommunisták.