Bayer Zsolt: Mécs Imre MSZP-színekben indul. Az ’56-os Szövetség kitünteti Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz elnökét, aki munkásőr volt. (Azért munkásőrnek lenni, hát, barátaim, az tényleg a legalja volt mindennek…) Miután kiderül, hogy Medgyessy Péter Kádár kémje volt, soha nem látott mértékben megugrik a népszerűsége. Látják? Érzik? Felfogják? Hol zsarnokság van, ott mindenütt zsarnokság van, Ott mindenki szem a láncban… Majd egyszer, csak egyetlenegyszer lesz ebből gyónás?
Egyszer majd elítélik azokat, feltétel nélkül, akik a láncokat kovácsolták?
Elszámolunk majd egyszer végre őszintén, a tönkretett évtizedekkel… Vagy inkább összeborultok nap mint nap AZOKKAL? ŐVELÜK… Lehet azt is. Persze hogy lehet. Ez a gyáva, a sunyi megoldás. Ez az önfelmentés. Ez az, amikor Európa nem hajlandó, nem képes elítélni a kommunizmust. Nincsen baj ezzel – de akkor ne bocsássanak meg Szabó Istvánnak. Mert a bocsánatuk beszennyezi, még inkább kiszolgáltatottá, végérvényesen sebezhetővé teszi őt. És persze mindnyájunkat, akik azt hittük… naivul és ostobán, de hittük, hogy van élet Kádár rendszerén kívül is.
Azt hittük, hogy mégsem mindenki szem a láncban. De az elítélés nélküli megbocsátás odakovácsol engem is a láncba. Szabó István mellé.
Nem akarom. Nem akarom, hogy túléljen a szégyenem.
Mert az én szégyenem nem is az enyém. Hanem a maguké…
(Magyar Nemzet, 2006. február 6.)
origo.hu
Saját kezűleg készített halálos lőfegyvert a férfi: ölt is vele, majd elmenekült
