A Vajdasági Magyar Szövetség frakciója tegnap követelte a szabadkai városi parlament rendkívüli ülésének összehívását a rendőrség munkájáról és a biztonsági helyzetről, annak kapcsán, hogy mindennaposakká váltak a magyar nemzetiségűek elleni rablótámadások a város körzetében. Maglai Jenő, a VMSZ községi szervezetének elnöke úgy véli: a rendőrség tudna reagálni, de nem teszi.
Kasza József, a VMSZ elnöke a Magyar Szó felvidéki újságnak egy újabb magyart ért rablótámadás kapcsán azt nyilatkozta, hogy a rendőrség tehetetlensége mögött tudatos megfélemlítési szándék áll. Kasza szerint a '90-es években Koszovóból és Szerbia déli részéről, valamint a horvátországi krajnákból felköltözött szerbek óriási feszültséget teremtettek nemcsak a más nemzetiségűek, hanem a betelepült és helyi szerbek között is. Mára odáig jutott ez a folyamat, hogy a betelepültek el akarják űzni a Szabadka környéki őslakosokat. A VMSZ elnöke a kialakult helyzet kapcsán így nyilatkozott a Magyar Szónak: „ez a tehetetlen rendőrség azelőtt is Milosevicset szolgálta ki, és még mindig ezek vannak a rendőrség kötelékein belül. Ez egy újabb formája a megfélemlítésnek! A cél az, hogy az itt élők – a magyarok, a horvátok és az őslakos szerbek – ne érezzék magukat biztonságban, és költözzenek el. Ezt azok csinálják, akik ide jöttek erre a területre, és el akarják űzni az itt élőket”.
(Magyar Szó)
Rohan: Koszovó oszthatatlan
A délvidéki Magyar Szó tudósítása szerint nem kerülhet sor Koszovó belső vagy külső felosztására és határain belüli autonómia létrehozására sem – jelentette ki csütörtökön, háromnapos koszovói látogatása végén Albert Rohan.
Martti Ahtisaari koszovói ENSZ-megbízott helyettese tegnapi pristinai sajtóértekezletén elmondta, hogy a decentralizáció során – elsősorban a túlnyomóan szerbek lakta körzetekben – új községeket hoznak létre, és lehetőség lesz ezek egymás közti és Belgráddal való kapcsolattartására. Az északi körzetek községi elnökeinek azon előző napi szavait kommentálva, miszerint nem maradnak Koszovóban, amennyiben az függetlenné válik. Rohan csak annyit mondott, senki, sem kényszerítheti a szerbeket maradásra, ha úgy látják. Hangsúlyozta azonban, hogy azok a felhívások, melyek arra biztatják a szerbeket, mondjanak le a koszovói költségvetésből származó járandóságaikról, semmiképp sem lendítenek helyzetükön. Elmondta azt is, hogy a leendő községek a törvény engedte maximális hatáskörökkel lesznek felruházva, így a községközi együttműködés zavartalan lehet, külön entitások létrehozására azonban nincs lehetőség.
(Vajdaság Ma)
Vuk Draskovics már lemondott Koszovóról
– Szerbiának nyilvánosan ki kell jelentenie, hogy nincs és nem is lesz fennhatósága Koszovó felett, hanem az albán többségnek kell irányítania a tartományt a szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartása mellett. Közzé kell tenni, hogy támogatjuk Koszovó önálló és párhuzamos útját Európa felé, és nincs ellenünkre Koszovó önálló képviselete a nemzetközi szervezetekben, kivéve az ENSZ-t – jelentette ki Vuk Draskovics külügyminiszer.
Hozzátette, Koszovó nem lehet Európa része, ha jövőjét és sorsát erővel kényszerítik rá Szerbiára. Szerintem az összekötőcsoport tagjai közül még senki sem hozott olyan döntést, amely szerint Koszovó függetlensége elkerülhetetlen.
(Vajdaság Ma)
Újabb válság a pozsonyi parlamentben
A pedagógusoknak szétküldött, kampánycélokat szolgáló levél az ellenzék által már eddig is bírált Frantisek Tóth kulturális miniszter vesztét okozta. A Koalíciós Tanács tegnapi ülésén született döntés értelmében a kormányfő javaslatot tesz a tárcavezető menesztésére.
A napokban 66 ezer pedagógus kapott a tárca hivatalos fejlécével ellátott, Frantisek Tóth által szignózott levelet, amelyben a tárcavezető a pedagógusok jobb anyagi megbecsülését sürgeti. A levél szerint a pedagógus szakma áldatlan állapotai, a társadalmi megbecsültség hiánya a jelenlegi kormánynak köszönhető. A minisztériumnak közel 700 ezer koronájába kerülő levelek a kormánykoalíciós és az ellenzéki képviselők szerint is az ANO-ból korábban kivált miniszter saját kampánycéljait szolgálja: Tóth ugyanis Jirko Malchárek gazdasági miniszterrel együtt létrehozta a választások előtt a Nádej nevű tömörülést.
Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szerencsétlen lépésnek minősítette az ominózus levelet. A Koalíciós Tanács tegnapi ülésén Mikulás Dzurinda miniszterelnök úgy döntött, hogy Ivan Gasparovic államfőnek javasolni fogja Tóth visszahívását.
(Felvidék Ma)
Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik Kassa
Az Európai Parlament döntése szerint 2013-ban egy-egy szlovákiai és franciaországi város kaphatja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. A szlovákiai városok közül Kassa biztosan pályázik e kitüntető címre.
Tibor Ico, a kassai önkormányzat szóvivője bejelentette, hogy a város megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa címet. A felvidéki Hídlapnak nyilatkozva elmondta, elkészítik az előzetes projekteket, de a pályázatok feltételeinek kidolgozása a kulturális minisztérium részéről még várat magára.
Bíró Ágnes kulturális államtitkár arról tájékoztatta a felvidéki Hídlapot, hogy a pályázat kritériumainak kidolgozását legkésőbb a megnevezett időpont előtt két évvel, de lehetőleg már 2007-ben megkezdik. Az államtitkár szerint Kassa mellett várhatóan Besztercebánya is pályázik a címre.
(Felvidék Ma)

Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál