Sportügy – A Gyurcsány-kabinet már nem is fogadkozott

Képtelen feladatra vállalkoznánk, ha a jelenlegi kormány sporttal kapcsolatos ígéreteit kívánnánk szembesíteni a valósággal, hiszen a Gyurcsány Ferenc vezette kabinet nemhogy a tetteit, de a szavait sem pazarolta efféle apróságra.

Ez persze annak fényében különösen pikáns, hogy Gyurcsány az akkor még létező sportminisztérium éléről lépett elő miniszterelnökké, ám új pozíciójában az volt az egyik első lépése, hogy megszüntette a sporttárcát. Igaz, ez legalább nyílt lépés volt: ami addig csupán informálisan nem működött, az onnantól kezdve hivatalosan sem létezett.
Ez a vákuumhelyzet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az athéni olimpiai doppingbotrány, a magyar sporttörténelem legvisszataszítóbb és legszégyenteljesebb fejezete itthon lezáratlan maradt. Kénytelenek voltunk beérni a sportolók mint „magányos bűnösök” eltiltásával, és mert ez egyszerre roppant hihetetlen és igazságtalan verzió is, teljes lett a morális zűrzavar: egyenlőségjel került vétkes és áldozat közé. Ami pedig a bukás és utórezgései nemzetközi „hozadékát” illeti: félig tréfásan, félig komolyan, de Magyarországot kikiáltották „az új NDK”-nak.
A második számú aknát, az úgynevezett uszodaügyet, úgy tűnik, részben sikerül hatástalanítani. Magyarország 2002 őszén azzal az ígérettel pályázott a 2006-os úszó Európa-bajnokság megrendezésére, hogy a kormány által garantált, 7,5 milliárd forintos fedezettel új vizes komplexumot épít a Lágymányoson. Az európai szövetség vezérkara e beruházás miatt hirdette ki győztesnek Budapestet Eindhoven ellenében. Csakhogy lassacskán kiderült: sem a terület, sem a pénz nem áll rendelkezésre. És innentől szánalmas rögtönzés, alkudozás kezdődött. Előbb a Kőér utcai Spartacus-telep lett a második számú opció, majd mivel az a terv is dugába dőlt, szükségmegoldásként adódott a Margitsziget és a roskatag Hajós Alfréd Uszoda felújítása, kibővítése. Most éppen azért szurkolunk, hogy az építési munkálatok lezáruljanak az Eb-rajtra, de ha így is lesz, az Európai Úszóliga döntéshozói emlékeznek majd rá: a magyarok átverték őket. És nem is sejtik, hogy ez csupán a mellékszál. A fő irány az, hogy mi csapjuk be magunkat folyamatosan.

A cikk teljes szövegét a Magyar Nemzet március 6-i számában olvashatják.