Intenzív lejárató kampányt folytat a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) ellen a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amelynek ügyvezető alelnöke, Duray Miklós nyíltan támogatja Orbán Viktort, valamint annak nacionalista, soviniszta és revizionista politikáját – közölte a szolgálat két volt munkatársa, Igor Cibula és Peter Tóth.
Bugár Béla MKP-elnök, aki a pozsonyi parlament elnöke is, pár nappal ezelőtt megbízhatatlannak nevezte a szlovák titkosszolgálatot, mivel egyik ügynökük – állítása szerint – beépült a Szlovák Nemzeti Pártba (SNS). Bugár elfogadhatatlannak tartja, hogy valaki egyszerre legyen pártpolitikus és a titkosszolgálatok tagja. A volt ügynökök viszont úgy vélik, a szlovákiai magyar politikusok szándékosan támadják a titkosszolgálatot, amelynek egyebek mellett feladata feltérképezni a külföldi ügynökségek Szlovákia területén kifejtett tevékenységét, köztük a magyar ügynökség munkáját.
Bugár tegnapi állásfoglalásában azt hangsúlyozta: a titkosszolgálatnak pártatlannak kell lennie. Azzal pedig, ahogyan Cibula és Tóth kommentálta egy másik állam politikusának tevékenységét, bizonyították: nem képesek objektív képet rajzolni a politikai történésekről – tájékoztat a pozsonyi Új Szó.
Hiányos anyanyelvhasználati jogok Erdélyben
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ közel háromszáz oldalas felmérést készített a romániai kisebbségek helyzetéről. A tizennégy kisebbségre kiterjedő felmérés a magyarság esetében azt mutatja, hogy 13,25 százalékban semmiféle közigazgatási anyanyelv-használati jog nem jár. Ez azt jelenti, hogy az 1366 területi-közigazgatási egységben élő, több mint 190 ezer magyar nemzetiségű állampolgár nem intézheti ügyeit anyanyelvén a közintézményekben. A felmérés arra is kitér, hogy a magyarság 23 százaléka él olyan nemzetiségi közösségben, amelynek aránya az adott településen nem éri el a 20 százalékos küszöböt, továbbá rámutat, hogy 73 településen az előírások ellenére sincs kétnyelvű helységnévtábla. A tanulmány ajánlásai között szerepel, hogy az új területi-közigazgatási egységek létrehozására vonatkozó kérvények elbírálásakor kötelező módon kérjék ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának véleményét is – írja a bukaresti székhelyű Új Magyar Szó.
Tőkés: Az RMDSZ hivatalos politikája erősödni fog
Tőkés László úgy véli: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának megerősödését eredményezi majd Romániában, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot – tájékoztat a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap. – E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek – vélekedett Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarság csak magára számíthat. Szász további együttműködésről biztosította a Fideszt, hozzáfűzve: szeretnének olyan kormányt az anyaország élén, amely nem határon belüli és határon túli magyarságban gondolkodik, hanem egységes magyar nemzetben – írja a Háromszék.
Negyedmilliárd forint Erdélynek a Szülőföld Alaptól
Ma teszik közzé a Szülőföld Alap honlapján az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégium idei pályázati kiírásait. „Románia 45 százalékot kap a kollégium alapjaiból, ami 256,5 millió forintot jelent erdélyi pályázati célokra„ – nyilatkozta Székely István, a Szülőföld Alap Oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiumának alelnöke. Idén ez a kollégium döntött a Szülőföld Alap 1 milliárd forintjának 60 százalékáról.
Székely István elmondta, a prioritások közt az oktatás és a szórványoktatás helyzetének javítása, valamint a több régiót érintő magyar-magyar kapcsolatok építése szerepel – tájékoztat az Erdély Ma internetes portál.
Aránytalan a Szülőföldi Alap elosztása Kárpátalján
A tavaly ősszel létrehozott Szülőföld Alap döntéshozói a kárpátaljai magyar sajtó támogatására szánt 30 millió forintos keret túlnyomó részét (25,7 millió forintot) egy ismeretlen médiaalapítványnak és egy nem működő újságíró-szövetségnek ítélték. Az aránytalan elosztás következtében a Kárpátalján évek óta működő sajtóorgánumok támogatására már alig jutott az alapból. Ebből adódóan mára veszélybe került például a kárpátaljai magyar gyermekek anyanyelvének, nemzeti azonosságának, és a népi hagyományok ápolásának érdekében megjelenő Irka című lap is – olvasható a Kárpátinfón.
Kasza nem akar közös albán–magyar státusrendezést
Kasza József, a VMSZ elnöke nem ért egyet a három másik délvidéki magyar párt – a VMDP, a VMDK és az MPSZ – azon kezdeményezésével, hogy a vajdasági magyarok helyzetének megoldását kössék össze a dél-szerbiai albánok státusának megoldásával. Kasza szerint a szerbek és az albánok között véres összetűzések voltak, azonban a szerbek és a magyarok viszonyában nem beszélhetünk erről.
Kasza nem tartja mérvadónak, hogy a szerinte súlytalan három másik magyar párt vezetője levelet írt Marti Ahtisaari ENSZ-megbízottnak és Boris Tadics köztársasági elnöknek egy közös albán–magyar státusrendezéssel kapcsolatban – számolt be a Vajdaság Ma.
origo.hu
Szárad a tuja a kertjében? Mutatjuk a megoldást!
