„Mi az országot támogatjuk, és nem a kormány politikáját. Ha az ország érdekében állónak ítéljük a kormány politikáját, illetve előterjesztéseit, akkor azokat támogatni fogjuk„ – mondta Orbán Viktor, akit azt követően kérdeztek újságírók, hogy átvette megbízólevelét a Pest megyei területi választási bizottság elnökétől.
„Mi nyitottak vagyunk, de ahhoz olyan kétharmados törvények kellenek, amelyek valóban szolgálják Magyarország érdekeit, és akkor nincs akadálya az együttműködésnek” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Kijelentette azonban: „olyan előterjesztést nem szavazunk meg, akármilyen kényszerre is hivatkoznak, amely meggyőződésünk szerint ellentétes lenne Magyarország érdekeivel„ – tudósít a távirati iroda.
A megyerendszer átalakítására vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy reagált: Budapesten kell kezdeni a változtatásokat, „és akkor tudunk tárgyalni”.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy terveik szerint a Fidesz munkáját a jövőben a frakcióból irányítják. „A feladat az, hogy összevonjuk a pártot, egyközpontúvá tegyük, és a frakcióból fogjuk irányítani a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség munkáját, hiszen az összes vezetője a pártnak, az összes területi szervező egyben parlamenti képviselő is” – mondta a pártelnök, aki szerint a három központ – a Képviselői Irodaház, a Szentkirályi utcai és a Lendvay utcai székház – együtt sok, tehát valami ésszerűsítésre valószínűleg szükség lesz. Hozzátette: a Szentkirályi utcai ingatlan kampányközpontként működött, a kampány miatt hozták létre, azonban – jegyezte meg – a kampánynak már vége van. „Nem tudjuk még, hogy fog ez történni” – válaszolta Orbán Viktor arra az újságírói kérdésre, hogy elhagyják-e a Szentkirályi utcai székházat.
Dessewfy: Az egész magyar demokrácia épülésére szolgál
Dessewfy Tibor Orbán Viktor kijelentésére úgy reagált: általános, hogy a frakció jelentősége megnő és a párté leértékelődik, igaz, ez inkább kormányzati pozícióban jellemző, amikor a frakció és a kormányzati pozíciók betöltése miatt kiürül a párt – mondta.
Hozzátette: ami érdekessé teszi a hírt, az az, hogy „2002-ben Orbán Viktor személyesen egy másik stratégiát folytatott; bár akkor is a frakció volt a központ, ő személyesen egy másik vonalat vitt”. A politológus megjegyezte: ez a másik vonal a parlamentből való kivonulás, és egy, a teljes jobboldal felett lebegő szimbolikus figurává való átalakulás volt.
„Valószínűsíthető, hogy most aktívabban fog részt venni a parlament munkájában, ami az egész magyar demokráciának épülésére fog szolgálni” – jelentette ki.
Giró-Szász: Ez adja magát
Giró-Szász András azt mondta: „ha valamennyi helyi összefogó ember bekerült a parlamentbe, akkor ez adja magát„. „Ha egy párt kormányra kerül, akkor a pártnak az elitje bemegy a kormányzatba és akkor a kormányzati elit irányítja a pártot, és akkor sem a párt a kormányzatot” – mondta. Arra a kérdésre, hogy ez egy ellenzékben lévő pártnál is elképzelhető-e, közölte: „ha az adott párt vezetői az ellenzéki frakció prominens helyeit birtokolják, és az adott párt lokális szintű emberei is az adott frakcióban találhatóak meg, akkor ez ugyanaz a folyamat, mint amit kormányzati oldalon látunk”.
Kéri: Örülni kell ennek
Kéri László jónak nevezte az elképzelést, és felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvolt az előzménye: 2003-ban Orbán Viktor átszervezte az egész Fideszt a választókerületi struktúrára. A lépés a jövőre nézve véleménye szerint azt jelenti: Orbán Viktor megértette, hogy demokráciában a politikai élet centruma a versengő parlamenti nyilvánosság. Ezek szerint a Fidesz elnöke visszavonul a parlamenti életbe, és részt vesz a mindennapi parlamenti munkában – mondta a politológus, aki szerint „ennek örülni kell”. Kéri László úgy vélte, hogy a döntés a választási vereség következménye, és egyértelműen a frakció erősödését vonja maga után; megítélése szerint ezt jelentette a jól képzett frakcióvezető kiválasztása is.
Mint mondta, a megoldás még az MSZP-nél jöhetne szóba, s nem lenne nagyon meglepődve, ha ott is bekövetkezne, hiszen úgy látja: a szocialista párt „egy-két év késéssel (...) egyébként is követi bizonyos átalakulásokban a Fideszt”.
Tóth Gy.: racionális, költséghatékony
Tóth Gy. László szerint a kezdeményezés jónak, racionálisnak és költséghatékonynak látszik; korábban ezt azért nem lehetett volna megvalósítani, mert sok szervezeti vezető nem volt parlamenti képviselő. „Ez most egy racionális lépésnek tűnik” – mondta, hozzátéve: a döntés a Fidesz szervezeti struktúrájából következik, s annak következménye, hiszen a párt vezetői bekerültek a parlamentbe, így „nincs értelme a kettős struktúra fenntartásának”.
origo.hu
Már rosszabb a helyzet, mint 2022-ben: történelmi aszály pusztít a Dunántúlon is
