A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Hagyományok Háza és a Magyar Művelődési Intézet vezetője azt mondta, hogy a kormányzat a kulturális intézmények átszervezésére irányuló elképzeléseinek közzététele előtt nem egyeztettek velük.
Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára július 20-án sajtótájékoztatón ismertette a kulturális intézményi hálózat szervezeti átalakítására vonatkozó terveket, ezen belül a Határozatok Tára 2006/31. számában olvasható elképzeléseket.
2007 januárjában kulturális hivatal jön létre a Magyar Nemzeti Filmiroda és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) összeolvadásával. Új kulturális háttérintézményt is alapítanának, ez alá vonnák a Hagyományok Háza egyes feladatait, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Magyar Művelődési Intézet és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kutató részlegeit.
Varga Kálmán, a KÖH elnöke szerdán elmondta: a filmiroda tevékenysége szakmailag idegen a hivatalétól, hiszen a KÖH munkája karakteresen az ingó és ingatlan kulturális örökségre vonatkozik. Ennek ellenére a filmiroda integrálódását készek elfogadni, de nem javasolják új intézmény felállítását és a névváltoztatást, ez utóbbi ugyanis számtalan jogszabály módosítását igényelné – tette hozzá. A hivatal elnöke úgy látja: az elképzelés feladatbővülést jelentene a KÖH számára, ettől pedig a tizenegy egységből álló és több mint háromszáz munkatársat foglalkoztató hivatal alapfeladata nem változna, nem sérülne. Varga Kálmán az intézményüket érintő másik elképzelés kapcsán azt mondta: kutató részlegeik új háttérintézménybe történő beolvasztása nem támogatható. Ez az elképzelés véleménye szerint abszurditás, azt sem szakmai, sem racionális érvek nem támasztják alá, ezért – mint jelezte – javaslatot tesznek arra, hogy ez a pont kerüljön ki a tervezett intézkedések közül.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója azt közölte: „egyszerűen teljes a bizonytalanság„; úgy érte őket a kormányzati elképzelés, mint „derült égből a villámcsapás”. „Nagyon meglepődtünk ezen a csoportosításon„ – tette hozzá, arra utalva, hogy egyes feladataikat képző- és iparművészeti vagy éppen régészeti jellegűekkel vonnák össze.
A három nagy szervezeti egységet (Magyar Állami Népi Együttes, Lajtha László Folklórdokumentációs Központ, Népművészeti Módszertani Műhely) magában foglaló intézmény vezetője kijelentette: szakmailag értetlenül áll az előtt, mit is jelent az elképzelés. „Nálunk nincsen például művészeti műhely” – említette a tervezett intézkedések egyik elemét, jelezve azt is: nem érti, hogy az Egyéb racionalizálás cím alatt, intézményük neve mellett olvasható „dokumentáció„ mit is jelent; a gazdasági iratok, a kottatár vagy esetleg a könyvtár átadását.
Kelemen László kiemelte, hogy álláspontjuk egyértelmű: csak szakmai szempontból tudják a kérdést kezelni. Természetesen egyetértenek azzal, hogy ha az ország bajban van, spórolni kell, ezért háttéranyagot dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogyan lehetne megtakarítást elérni – fűzte hozzá.
Teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy olyan új intézményt, amelyik közlése szerint most már nagyon takarékosan működik, szakmailag indokolatlanul felosszanak. A Hagyományok Háza főigazgatója hangsúlyozta: az intézményi önállóság olyan prioritás számukra, amitől nem tudnak eltekinteni.
Az önállóság megőrzését tekinti a legfontosabb szempontnak a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója is, aki ugyancsak azt mondta: előzetes egyeztetés nem történt. Borbáth Erika hozzátette: azon dolgoznak, hogy megtalálják a megfelelő megoldást.
A kormányzati elképzelések szerint költségvetési szervvé alakulna a Nemzeti Filharmonikusok Kht. és a Nemzeti Színház Rt., a Játékszín pedig a Fővárosi Önkormányzat fennhatósága alá kerülne. Költségvetési intézményből gazdasági társasággá válna a Műcsarnok, a Honvéd Együttes, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ, míg az Állami Artistaképző Intézetet összevonnák a Magyar Cirkusz és Varieté (Maciva) Kht.-val. Összevonnák a Magyar Történelmi Film Alapítványt és a Magyar Mozgókép Közalapítványt, valamint az Országos Széchényi Könyvtárt (OSZK), az Országos Pedagógiai Könyvtárt, illetve az Országos Idegennyelvű Könyvtárt.
A Műcsarnok vezetése már a szaktárca sajtótájékoztatójának napján jelezte: aggódik a színvonalas kortárs művészet jövőjéért az intézményt érintő elképzelés miatt, amelyről hivatalosan csak aznap értesült.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója, Mender Tiborné a Magyar Nemzet szerdai közlése szerint azt mondta, sem szakmailag, sem gazdaságilag nem tartja indokoltnak az összevonást az Országos Széchényi Könyvtárral. Monok István, az OSZK főigazgatója a lapnak úgy nyilatkozott: előzetes egyeztetések nem voltak a minisztérium és az érintettek között, nem tud többet a tervezett összevonásról, mint ami a Határozatok Tárában olvasható.
(Magyar Nemzet, MTI)
Helsinki
Elítélték Ursula von der Leyen helsinki beszédét félbeszakító férfit + videó
