Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin A PDS tartományi gyűlési képviselőjét méltatlanná nyilvánították című cikkében foglalkozik a máig élő keletnémet múlttal. Frank Kuschel, a türingiai tartományi gyűlés Stasi-bizottságának határozata értelmében méltatlan arra, hogy a parlament képviselője legyen, mivel tudatosan együttműködött a keletnémet állambiztonsági szervekkel. A titkosszolgálati múltat vizsgáló Stasi-bizottság bizonyítva látta, hogy Kuschel 1988-tól az NDK összeomlásáig Fritz Kaiser fedőnéven a Stasi nem hivatalos munkatársa volt – közölte csütörtökön Dagmar Schipanski, a tartományi gyűlés elnöke. Kuschel saját bevallása szerint 1987 és 1989 között Ilmenau helyettes, a belügyekért felelős polgármestereként együttműködött a Stasival. Ennek ellenére panasszal kíván élni az alkotmánybíróságon, mert mint érvel, Stasival kapcsolatos tevékenysége már a 2004-es tartományi választások előtt napvilágra került. Ugyanakkor egy ilyen értelmű gyorsított beadványt a bírák májusban már elutasítottak. A méltatlanság megállapítása ugyanakkor csak erkölcsi ítélet, az semmilyen szankcióval sem jár. A parlamenti mandátum érvénytelenítését egy korábbi, 2000 májusában meghozott ítéletében már elutasította az alkotmánybíróság.
Financial Times Deutschland (ftd.de)
A globális gazdasági napilap német kiadásában Nils Kreimeier és Ulrich Heyden A medve befejezi téli álmát című cikkében foglalkozik a G8-ak hét végi, pétervári találkozója előtt Oroszország megnövekedett önbizalmával. Az apró győzelmek okozzák talán a legnagyobb örömet az orosz elnöknek. Amikor az amerikai televíziós csatorna, az NBC a washingtoni alelnök demokrácia-kritikájáról kérdezte Puytint, ő így válaszolt: „Azt hiszem, ezek a vádak olyanok, mint a vadászat közben eltévedt lövedék.” Ezzel utalt Cheney februári vadászbalesetére, amikor meglőtte egyik barátját, s egyúttal világossá tette, hogy magát nem az amerikaiak nevelésére szoruló diákjának tekinti, hanem egy egyenértékű nagyhatalom vezetőjének. Minden centtel, amivel az olaj és a gáz drágul a világpiacon, növekszik az orosz önbizalom. Az energiaóriás Gazprom, mely feltőkésítését követően útban van, hogy a világ legnagyobb részvénytársasága legyen, az olajóriás Rosznyeft, mely már a tőzsdére lépése előtt megkezdte piaci részesedésének kiépítését. Az orosz óriások – mint legutóbb az acélkonszern Szeverstal – benyomulnak a nyugati piacokra. Ugyanakkor Oroszország a politikában is egyre többet enged meg magának. A G8-ak csúcstalálkozóját Putyin arra kívánja felhasználni, hogy országa új külpolitikai álláspontját demonstrálja. Azt kérdezik Moszkvában, miért ne használja ki józanul az országa rendelkezésre álló lehetőségeit-mondja Gernot Erler külügyi államminiszter és régi Oroszország-szakértő. „Létezik az az érzés, hogy túl sokáig alkalmazkodtak”. A posztszovjet térségben a Kreml tudatosan él az ország nyersanyag- és energiahordozó készleteivel, hogy keresztülvigye az elnök politikai céljait – olvasható a lapban.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német lapban Katarina Niedwiedzia Antikommunista harcosok című esszéjében tesz kísérletet arra, hogy olvasóival megértesse a Kaczinsky-jelenséget. A német média általában antiszemita, homofób populistaként, a halálbüntetés híveként ábrázolja a Kaczinsky testvéreket. Pedig a Jog és Igazság Párt (PiS) mindenekelőtt két célt tűzött maga elé: a (jog)állam megerősítését és a kommunista múlttal történő leszámolást. E két téma határozta meg a 2005-ös választási kampányt és a nyilvánosság előtt zajló vitákat. A rendszerváltás után 16 évvel Lengyelország még csak kommunista múltja feldolgozásának elején jár. Már ezen a nyáron szeretné a PiS egy új átvilágítási törvényt elfogadásával teljesíteni az egyik legfontosabb kampányígéretét. A tervezett törvénnyel az átvilágítandók körét 27 ezerről 120 ezer főre kívánják emelni. Eme új átvilágítási szabályozás alá esnének az állami alkalmazottak, beleértve a nagykövetségek munkatársait, az állami vállalatoknál dolgozókat, a közszolgálati média munkásait. Aki együttműködött a lengyel állambiztonsággal, annak a nevét nyilvánosságra hoznák. Terveznek szankciókat is, például 10 esztendeig nem dolgozhatna az illető a köz szolgálatában. A tervezett törvénnyel a PiS egyrészt a múlt feltárását, másrészt az állam „kommunistátlanítását” célozza. Még mindig számos helyen ülnek kommunista múltú személyek, így az igazságszolgáltatásban, a titkosszolgálatoknál, a rendőrségnél, a hadseregben és a közigazgatásban. Az egyetemeken és az iskolákban sem történt még meg az ideológiátlanítás és a régi rezsimmel történő összefonódások átvilágítása. A mulasztások mértéke egy nyugat-európai számára szinte elképzelhetetlen. A probléma okában minden párt – a posztszocialistákat leszámítva – egyetért: az 1989-es, békés forradalom idején lezajlott kerekasztal tárgyalásokon a Szolidaritás túl sok hibás kompromisszumot kötött, ráadásul akkor az ország átalakítása, a piacgazdaság megteremtése, az egyéni szabadságjogok álltak a tárgyalások középpontjában, s nem az állam átépítése. Mindenekelőtt, ha a posztkommunista SLD volt hatalmon – 1993- 1997 és 2001-2005 között, akkor akadályoztak minden reformkísérletet, sőt már elért eredményeket újfent visszavontak. Ezzel egyidőben az SLD egyre mélyebbre süllyedt a korrupciós botrányokban, ami még tovább növelte a lengyelek amúgy is mélyen gyökerező államellenes fenntartásait – írja a Die Welt.
origo.hu
Újabb lehűlés jön a jövő héten, hózápor is lehet
